„Európa nem biztonságos, és ezzel szembe kell néznie”

Vissza kell állítani a halálbüntetést; deportálni kell a szélsőségeseket – spanyol, lengyel, szlovák és orosz lapok szemléje.

Európa hatalmas és kényes kihívás előtt áll, amellyel az uniós tagállamok nem tudnak egyedül szembenézni, a brüsszeli brutális támadás tagállami intézkedések helyett összehangolt cselekvést követel az Európai Uniótól – írta az El País című baloldali spanyol napilap. Kifejti: a terroristák tavaly novemberi párizsi támadásaira Európa nem úgy reagált, ahogyan kellett volna. A francia kormány úgy döntött, hogy megtartja magának a cselekvési szabadságot a kollektív válasz helyett. Kiderült, hogy ez nagy hiba volt, hiszen a támadás utáni nyomozás szálai Belgiumba vezettek.

A lap szerint az Európa fővárosát megtámadó terroristák akciói zsigeri gyűlöletet mutatnak mindennel szemben, amit Európa szimbolizál: az egyéni szabadság, a demokratikus értékek és a vallási tolerancia. Mindenki, aki osztozik az európai életformában, potenciális célpont lehet, még ha muzulmán is – véli az El País.

Az ABC című spanyol konzervatív napilap fekete címlappal jelent meg a támadások másnapján. Az újság szerint a történtek felhívják a figyelmet arra, hogy az Iszlám Állam nem egy új bűnözési formát folytat, hanem háborút, amely erőteljesebb katonai beavatkozást igényel külföldön. „Európa nem biztonságos, és ezzel szembe kell néznie” – fogalmaz az ABC, hangsúlyozva, hogy a Nyugatnak nincs más lehetősége, mint megmozdulni, speciális törvényeket hozni, alkotmányos reformokat végrehajtani, és összehangolni a titkosszolgálatok működését.

A lap szerint szabályozni kell a menekültek belépését is, mert – mint írja – „nem lehet tovább naivnak maradni, beszivárognak köztük a terroristák”, ahogy azt a párizsi támadások is igazolták.

Az európai politikai korrektség lehetővé tette, hogy Brüsszelben ellenőrizetlen muzulmán enklávék jöjjenek létre, így a keddi támadásokat a belga terrorelhárítás jelenlegi magas fokú készenléte sem akadályozhatta meg – véli a Wirtualna Polska hírportálnak nyilatkozó Roman Polko lengyel tábornok. A JW GROM különleges terrorellenes alakulat volt parancsnoka úgy látja: Lengyelország is az iszlamisták célpontja lehet, mégpedig a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozó és krakkói ifjúsági katolikus világtalálkozó idején. A lengyel biztonsági erőknek még intenzív munkát kell elvégezniük, hogy a szükséges felkészültséget elérjék – állapította meg Polko.

Nyugat-Európa lélektanilag és erkölcsileg lefegyverezte saját magát „a pacifista balos látomásokban, a multikulturalizmusról és a toleranciáról szóló mesékben elmerülve”, így „a szakállas fanatikusok” a helyzet uraivá válnak – vélekedett a Wpolityce.pl konzervatív hírportál kommentárjában Lukasz Warzecha. Ezzel szemben a közép-európai országok – köztük Magyarország és Lengyelország – még megőrizték természetes reagálási képességüket, hiszen nemzeteik nem estek át a politikai korrektség agymosásán – írta a szerző.

Az Európai Uniónak vissza kellene állítania a halálbüntetést, hogy ezt a terrortámadások elkövetőivel szemben alkalmazhassa – jelentette ki a TVN24 lengyel hírtelevízióban Tomasz Miskiewicz, a lengyelországi muszlimok legfőbb vallási méltósága.

A szlovákiai lapok kivétel nélkül kiemelt helyen és bő terjedelemben foglalkoztak a brüsszeli merényletekkel, a véleményírások konkrét lépéseket sürgetnek a terrorfenyegetettség csökkentésére.

„Vagy megbékélünk a félelemmel, és a fokozódó intenzitású támadásokat a dicsőített multikulturalizmussal járó elkerülhetetlen adalékként fogadjuk el, vagy nem csapjuk be tovább önmagunkat, és bevalljuk: nagy gondban vagyunk, amelyet gyorsan meg kell oldani” – írta a Hospodárske noviny gazdasági-közéleti napilap. Az újság szerint az „ellenség” az európai humanitás és szolidaritás következményeként került Európába, ahol alattomosan hátulról támad vendéglátóira, amire talán a 2001-ben az Egyesült Államokban hozott Patriot Act törvényhez hasonló szabályozás érvényesítése, illetve az iszlamista szélsőségesek deportálása lehetne megoldás. Megjegyzi: meg kell gondolnunk, kit engedünk magunk közé, mert „a háborúban a jószívűség, a kitárt karok és a békemenetek nem segítenek”.

Bűnösek a belga hivatalok is, mert túl sokáig figyelmen kívül hagyták a radikális szellemi vezetők tevékenységét, az iszlám szélsőséges formáinak, főként a vahhábizmusnak a terjesztését – írta kommentárjában a liberális Sme. A lap szerint az iszlám e formája olyan vírus, amely a legnagyobb fenyegetést jelenti az európai civilizációra, de a muszlim országokra is.

A Moszkovszkij Komszomolec című orosz napilapban Jevgenyij Szatanovszkij, a moszkvai Közel-keleti Intézet elnöke arról beszélt: az európai országok öngyilkos politikát folytatnak azáltal, hogy évtizedek óta tömegesen engedik be területükre a migránsokat, akik erősen radikalizálódtak. Brüsszel szerinte réges-rég az európai iszlamisták fővárosává vált.

Ugyanitt Alekszej Filatov, az Alfa Terrorelhárító Egység Veteránjainak Nemzetközi Egyesülete elnevezésű szervezet alelnöke úgy vélekedett, hogy az európai erőszakszervezeteknek a hidegháború utáni, viszonylag nyugodt időszakban elfogadott módszerei jó egy évtizeddel elmaradnak azoktól, amelyeket az orosz szakszolgálatok alkalmaznak. Szavai szerint Oroszország levonta következtetéseket a területén a századforduló környéki években elkövetett terrortámadásokból, és tervszerű munkába kezdett. „Ennek eredményei nyilvánvalóak: a terrorcselekmények száma évről évre csökken” – jelentette ki.

Az Izvesztyijában Vjacseszlav Trubnyikov, az orosz külföldi hírszerzés volt parancsnoka arról beszélt, hogy a 21. század elején Európában a helyi szakszolgálatok alacsony hatékonysága miatt földalatti iszlamista hálózat jött létre. Megítélése szerint ez ellen a rendvédelmi szerveknek sürgősen aktivizálniuk kell a megelőzést célzó titkosszolgálati tevékenységet, az ügynökökre épülő hírszerzést, és globális szinten egyesíteniük erőfeszítéseiket.