Magyarország kedden – a régióban elsőként – emelte meg a terrorkészültségi szintet: a négyfokozatú skálából a második legmagasabbra. Ennek nyomán a nyugati nagyvárosokhoz hasonlóan Budapestet is ellepték a fegyveresek. De mekkorának érzékelik a veszélyt szomszédaink? Ennek próbáltunk utánajárni.
Szlovákiában négyfokozatú skála van érvényben az AFP hírügynökség szerint, ezek közül a legalsó, első szinten állt a terrorkészültség. A brüsszeli robbantásokat követően Robert Fico miniszterelnök a TASR hírügynökség jelentése szerint azt mondta, összeülnek a különböző belbiztonsági szervek, és megtárgyalják, hogy kell-e emelni a készültségen. „Magyarország már emelte a terrorkészültségi szintet, miközben a biztonsági tanácsokat összehívták Csehországban és Lengyelországban” – mondta Fico. Az MTI szerdán a SITA hírügynökség nyomán megírta: Robert Kalinák belügyminiszter végül elrendelte a terrorfenyegetettség szintjének emelését. A második fokozat a gyakorlatban azt az állapotot jelzi, hogy az országban a terrorcselekmény elkövetésének veszélye kevéssé valószínű, de nem lehet kizárni. A TASR egyébként kiemelte, hogy a terrorkészültségi skála bevezetése óta soha nem emeltek szintet Szlovákiában, még a tavaly novemberi, párizsi terrortámadást követően sem.
Ukrajna ugyan az AFP összesítésében nem szerepelt, de rátaláltunk egy idén február 18-i rendelet angol fordítására. Ebben négyfokú, színkódokkal ellátott skáláról írnak, ám arról nem, milyen szinten áll a terrorkészültség. Hozzá kell tenni: az ukrán hatóságok az orosz szeparatistákat is terroristának nevezik, így az ő készültségük kissé más megítélés alá eshet. A brüsszeli eseményekkel kapcsolatban megtaláltuk az Interfax hírügynökség egy hírét, amelyben az ukrán hatóságok közölték, hogy az ország reptereinek biztonsági szintje minden követelménynek megfelel.
Romániában 2004-ben vezették be az ötfokozatú, színekkel jelzett terrorkészültségi skálát. Ezen alulról a második, azaz kék fokozat van érvényben jelenleg – írja a román rendőrség honlapja. Érdekesség, hogy a skála bevezetése óta mindössze egyszer emelték a készültséget: 2008-ban, amikor NATO-csúcsot tartottak Bukarestben. Az Agerpress hírügynökség jelentése szerint a brüsszeli robbantások ellenére sem emelik a készültséget a kék fokozatról, amely szerint alacsony a kockázata egy terrortámadásnak Romániában.
Ugyan azt nem találtuk meg, hány fokozatú a skála déli szomszédunknál, Szerbiában (az AFP összesítésében szintén nem szerepelt), ám Aleksandar Vucic szerb kormányfő Brüsszel utáni, keddi reakcióira rábukkantunk. A miniszterelnök szerint a biztonsági szintet már emelték a közelmúltban az árvizek és a migránskrízis miatt. „Ebben a pillanatban nincs okunk a félelemre” – jelentette ki, hozzátéve: a biztonsági szolgálatok „valószínűleg” összeülnek Belgrádban.
Horvátországban négyfokozatú a skála, ezen a második legmagasabb, hármas szintre emelték a terrorkészültséget a brüsszeli eseményeket követően. Mladen Pemper, a horvát rendőrség terrorellenes részlegének vezetője rendelte el a szintemelést. Állítása szerint a helyzet stabil Horvátországban, de elővigyázatosságból döntöttek így. A rendőri jelenlét megnő a határokon és a határátkelőknél. Egyébként ezen a szinten volt a készültség a párizsi terrortámadást követően is.
Szlovéniában maradt a terrorkészültség (hogy hány fokú skálán, azt nem találtuk meg), ugyanakkor az STA hírügynökség nyomán a kínai Hszinhua beszámolt arról, hogy a helyzet fokozódik. Marjan Fank rendőrségi vezető kedden azt mondta, embereket fognak megfigyelni, jobban ellenőrzik a határátkelőket és a reptereket, valamint felkészültek arra, hogy a terrorellenes intézkedésekben elmenjenek „a maximumig”. Ugyanakkor Fank elismerte: teljes biztonság nem létezik. A szlovén miniszterelnök, Miro Cerar is elismerte az STA-nak, hogy „jelenleg nincs ok a terrorkészültségi szint megemelésére”.
Ausztriáról sem találtunk különösebb információkat, annyi azonban tény, hogy a bécsi repülőtéren szigorítottak a biztonsági intézkedéseken. A The Local osztrák kiadása azt írja, hogy a rendőrség segítségével a korábbiaknál is komolyabb ellenőrzéseket végeznek a reptéren, és folyamatosan egyeztetnek a helyi biztonsági szolgálatokkal.
Összességében tehát azt látjuk, hogy Magyarországon kívül egy-egy migrációs útvonalon fekvő és azon kívül eső ország emelte a készültségi szintet (Horvátország és Szlovákia), míg a többi országban szintemelés nélkül növelték a rendőri jelenlétet a határátkelőkön, reptereken. Egyedül Románia – amelynek négy állampolgára is megsérült a brüsszeli támadásban, köztük egy gyermek – nem zavartatja magát.
