Amint arról novemberben beszámoltunk, újraszabályozta a terrorkészültségi intézkedéseket a kormány. A Magyar Közlönyben akkor megjelent határozatban négy fokozatot alkottak meg.
Ezek közül a második lépett életbe a brüsszeli robbantásokat követően Orbán Viktor miniszterelnök rendelkezése nyomán. Terrorkészültséget amúgy a belügyminiszter rendelhet el saját hatáskörben vagy a terrorellenes koordinációs bizottság kezdeményezésére, míg fokozat módosítására a kormányon belül működő nemzetbiztonsági kabinet egyetértésére is szükség van – ám sürgősségi intézkedés esetén ez utólag is beszerezhető.
A fokozatok közül a négyes a legalacsonyabb, azaz most a második legmagasabb készültség van érvényben. Kettes, magas fokozatot akkor kell elrendelni, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk Magyarország konkrét veszélyeztetettségére utalnak, vagy Magyarországot fenyegető terrorcselekmény közvetlen bekövetkezésére utaló, konkrét információk állnak rendelkezésre. A fokozatot a fenyegetettségi szint fennállásáig, illetve mindaddig fenn kell tartani, amíg az ellenőrzött információk nem utalnak a fenyegetettség szintjének csökkenésére, megszűnésére.
Kerestük az ügyben a Terrorelhárítási Központot. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen információk nyomán kellett elrendelni a magas terrorkészültséget, milyen intézkedésekkel jár mindez, mit fog érzékelni ebből a lakosság, és hogy maximum milyen hosszú ideig maradhat a magas terrorkészültség. Erre eddig nem kaptunk választ, ám a TEK közleményt adott ki, amelyben azt írták: a belügyminiszter utasítására Hajdu János főigazgató teljes készültségbe helyezte az állományt – írták.
Az utasítás szerint a TEK fokozza felderítési tevékenységét, megerősíti a terrorveszélyezettség szempontjából jelentős, kritikus infrastruktúrák védelmét, és a műveleti egységek megjelennek a legforgalmasabb közterületeken is. A közterületi jelenlét célja a nagy látogatottságú közlekedési csomópontok és létesítmények biztonságának erősítése.
