A tárca tájékoztatásában azt írták, hogy a kormány tavaly júliusban rendeletben rögzítette a biztonságosnak nyilvánított származási országok és biztonságos harmadik országok listáját, ebbe a körbe tartozik sok más állam mellett Szerbia is.
Az Európai Unió Bírósága a csütörtökön kihirdetett ítéletében rögzítette, hogy megfelel a nemzetközi jogrendnek a magyar szabályozás és annak gyakorlati alkalmazása, amely lehetővé teszi a dublini rendszer keretében átvett kérelmezők tekintetében is az úgynevezett elfogadhatatlansági vizsgálatot. Egy kérelem a többi között akkor is elfogadhatatlannak minősül, ha a kérelmező biztonságos harmadik országból érkezett és mégis menekültügyi kérelmet ad be egy tagállamban.
A magyar hatóságok tehát a dublini átvételt követően is jogszerűen vizsgálhatják a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazhatóságát, és a feltételek teljesülése esetén jogszerűen rendelik el a kérelmező kiutasítását ezen, számára biztonságos országba.
Az ítéletben érintett pakisztáni migráns tavaly augusztusban illegálisan lépett be Szerbia irányából Magyarország területére, majd engedély nélkül a Cseh Köztársaságba távozott. A cseh hatóságok a dublini eljárás keretében átadták a magyar hatóságoknak, amelyek kiutasították Szerbiába, amelyet biztonságos harmadik országnak tekintenek. A kérelmező e döntés ellen bírósághoz fordult.
Az ügyben eljáró magyar bíróság – felfüggesztve eljárását – előzetes döntéshozatali kérdéssel az Európai Unió Bíróságához fordult. Elsősorban abban kért iránymutatást, hogy a dublini rendszer keretében történő átvétel után is jogosult-e még a tagállam annak vizsgálatára, hogy a nemzetközi védelmet kérő személy biztonságos harmadik országból érkezett-e.
Ítéletében az Európai Unió Bírósága rögzítette: az a tény, hogy valamely tagállam betartva a dublini szabályokat átvesz egy kérelmezőt egy másik tagállamtól, nem akadálya annak, hogy ezt követően biztonságos harmadik országba küldje őt – olvasható a közleményben.
