Szorul a hurok az Iszlám Állam körül, tavaly az önhatalmúlag kikiáltott kalifátus területe Irakban legalább negyven, Szíriában húsz százalékkal zsugorodott. Előbbiben az amerikaiak által vezetett koalíció légicsapásai mellett a magukhoz térő kormányerők és az állig felfegyverzett kurd pesmerga előrenyomulását inkább a versengő hatalmi érdekek, mint a terroristák ellenállása lassítja, bár a merényletek továbbra is mindennaposak. Ugyanakkor Szíriában az oroszok beavatkozása óta szintén visszaszorulóban vannak a dzsihadisták, sorsukat pedig a milíciák és az Aszad-rezsim közötti tűzszünet pecsételheti meg. Harapófogóba került a halálkalifátus észak-szíriai fővárosa, az egykor 220 ezer főt számláló Rakka is. Nyugat felől a Basár al-Aszadhoz hű kormányerők értek vészjóslóan közel, Aleppó környékén már ötven települést foglaltak vissza, és az utánpótlási útvonalakat is ellenőrzésük alá vonták. Közben északról a Kurd Népvédelmi Egységek és a szír lázadók szorítják egyre beljebb a terroristákat, lassan, de biztosan harapófogóba zárva a terrorfővárost.
Fanatizmus ide vagy oda, az esélyek fordulatát pontosan érzik az Iszlám Állam soraiban is, nem mellesleg pedig olyan tényezők is rontják a hangulatot, mint az egyre csökkenő zsold, vagy hogy a fogságba kerülő dzsihadisták sem sok jóra számíthatnak. Arról már eddig is érkeztek jelentések, hogy nem mindenki akarja kivárni a lassú kivéreztetés végét – egyre többen dezertáltak, vagy letették a fegyvert –, helyi híradások szerint azonban Rakkában ezúttal már nyílt lázadássá fajult a belső elégedetlenség. Ha hinni lehet a kalifátusból kiszivárgó információknak, a főváros több kerületében a lakosok egy csoportja fegyvert ragadott a terroristák ellen, harcukat pedig mintegy kétszáz átállt dzsihadista is támogatta. A városlakóknak több helyen sikerült kisöpörniük a terroristákat, és a kalifátus fekete-fehér zászlaja helyére a szíriait tűzték ki. A hogyan tovább azonban egyelőre nyitott kérdés. A „felszabadító csapatokra” mindenesetre hiába várnak, hiszen azok még messze járnak, ráadásul aligha vállalkoznak egy elhamarkodott ostromra.
Ugyanakkor megváltozott a vezetőség stratégiája is, nyílt támadások helyett már csak „olcsó” öngyilkos merényletekre futja, az olyan utolsó fellegvárakban, mint Moszul vagy Rakka, végsőkig tartó védekezésre készülnek, miközben próbálnak más kaotikus országokba, például Líbiába vagy Afganisztánba menekülni. Az Európa partjaitól alig néhány száz kilométerre fekvő észak-afrikai országban már régóta erősödik az Iszlám Állam, tegnap pedig újra bebizonyították, hogy komolyan megvetették a lábukat. Minden biztonsági óvintézkedés ellenére fegyvereseik átcsapva a határon, Tunéziában támadták meg összehangoltan a hadsereg és a rendőrség több laktanyáját és ellenőrzési pontját, az összecsapásokban 29 támadó, a biztonsági erők tíz tagja és hét civil is meghalt.
