A 2001-es New York és Washington elleni támadásokkal nyílt újabb terrorkorszak első jelentős repülőtéri akciójára Los Angelesben került sor 2002. július 4-én. Egy magányos egyiptomi nyitott tüzet az El Al jegyárusító pultjánál várakozókra: egy alkalmazottat és egy utast ölt meg, négy másikat megsebesített, mielőtt az izraeli légitársaság biztonsági emberei megölték volna.
2006. december 30-án a Madrid-Barajas repülőtéren a baszk szeparatisták szervezete, az ETA robbantott fel egy teherautót, amely megrongálta a terminált, és elpusztította az egyik parkolóházat. A nagy erejű robbantás szakértők szerint jóval több áldozatot is szedhetett volna: csak a szerencsén múlott, hogy összesen két embert ölt és 55-öt sebesített meg.
Nem csak a nyugati repülőterek kerültek azonban a terroristák célkeresztjébe. 2011. január 24-én az orosz főváros egyik légikikötőjére, Domogyedovóra esett a támadók választása. Az úgynevezett Kaukázusi Emirátus húszéves ingusföldi öngyilkos merénylője, Magomed Jevlojev a testére erősített, mintegy ötkilós bombával 37 embert ölt meg, 173-an megsebesültek.
2014. június 8-án Pakisztánban, a karacsi repülőtéren tíz üzbég iszlamista fegyveres öngyilkos merénylettel 26 embert ölt meg.
A repülőtéri támadások szorosan összefüggenek ugyan a repülőgépek ellen tervezettekkel, ám sokkal nehezebben megakadályozhatók. Az, hogy az utasok, kísérőik, a repülőtér személyzetéhez tartozók bejussanak a repülőtér területére, elkerülhetetlen, mert a létesítmény funkcionalitását veszélyeztetné. Több helyütt ezért nemcsak a gépre szállás előtt, hanem a terminálba lépéskor is át kell haladni a mágneskapun, s a csomagokat átvilágítják.
