Minden, amit az amerikai előválasztásról tudni érdemes

Tudta, hogy szuperkeddből több is van? Ha nem, jó helyen jár, segítünk eligazodni.

Földi Bence
2016. 03. 01. 15:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2014-ben változtatott az előválasztáson a Republikánus Párt, azt megelőzően ugyanis minden állam előválasztásán a győztes mindent visz elve érvényesült: aki nyert, elvitte az állam összes delegátusát. Mostanra ez némileg „tompult”: a március 15-i szuperkeddel bezárólag arányosították a rendszert. Azaz az eddig lezajlott előválasztásokon arányosan osztják el a delegátusokat, míg március 15-e után ismét jön a győztes mindent visz. Ez azért fontos, mert míg korábban már április végére eldőlt a verseny, most ez a dátum kitolódik, és ugyan Trump vezet delegátusok tekintetében a szuperkedd előtt, négy ellenfele még mindig nem száll ki.

Az előválasztásokat a pártok nem központilag szabályozzák, az USA föderatív jellege miatt tagállami szinten alkotják meg a pontos szabályokat. Ebből kifolyólag az egyes államokban merően eltérő szabályok alakultak ki, így az előválasztás módja sem egységes. A szimpla előválasztás (primary) sem egységes: létezik nyílt, zárt vagy félig nyitott formája. A nyílt esetében regisztrált választók pártkötődéstől függetlenül vehetnek részt a demokrata vagy republikánus előválasztáson – azaz az ellentábor meghekkelheti a rendszert, méghozzá 16 olyan államban, ahol ezt alkalmazzák. A zárt rendszer a másik véglet: a 13 államban használt módozatban csak az adott párt regisztrált választója voksolhat. A félig nyitott rendszerben független választóként való regisztrációra is van lehetőség, így nem kell egyből eldönteni, melyik párt előválasztásán szavaz az ember. Ezt a hét tagállamban használt módozatot is lehet előválasztási eredmény meghekkelésére használni.

És mi a helyzet a caucusokkal, azaz a jelölőgyűlésekkel? Ezek zárt rendszerek, csak a helyi regisztrált szimpatizánsok vehetnek részt rajtuk. Egy-egy jelölőgyűlésen először szavazókörönként érvelnek a jelöltek mellett vagy ellen a szimpatizánsok, majd a meghozott döntés nyomán a szavazóköri delegáltak (kötött vagy szabad mandátummal, állama válogatja) megyei szinten folytatják a vitát. Végül a megyei delegáltak állami szinten gyűlnek össze és döntik el, ki kapja az állam delegátusait, akik az előválasztás végi konvención az adott jelöltre voksolnak majd. Ezt a módszert 11 államban mindkét párt alkalmazza, míg bizonyos helyeken az egyik caucusszal, a másik előválasztással dönt és fordítva. (Az iowai jelölőgyűlésen akadt gond idén, több helyen is pénzfeldobással döntöttek Hillary Clinton és Bernie Sanders között, erről itt számoltunk be.)

Az idei első szuperkedden az elemzők szerint a déli Texast és az északkeleti Massachusetts államot érdemes figyelni. Texas szenátora Ted Cruz, őt támogatja az állam jelenlegi és volt kormányzója is, és ha Texasban legyőzi Donald Trumpot, akkor ez megváltoztathatja a párton belüli viszonyokat és a kampányt is. Massachusetts államot a mérsékelt republikánusok otthonaként tartják számon, ott Trump eddig nem volt sikeres, ráadásul ebben a keleti parti államban nyílt előválasztás lesz, ami azt jelenti, hogy bárki, aki bármelyik pártnál regisztrált szavazó, voksolhat a republikánusoknál. Ennek megfelelően meg is hekkelhetik a rendszert: a The Boston Globe című lap például arra biztatta a demokrata párti választókat, hogy a republikánus John Kasichre, Ohio állam kormányzójára szavazzanak, hogy ezzel is gyengítsék Donald Trumpot.

Politikai elemzők szerint a keddi választásokra az előrejelzések a demokrata elnökjelölt-aspiránsok közül Hillary Clinton olyan arányú győzelmeit prognosztizálják, amelyek végleg eldönthetik, hogy ő lesz a párt elnökjelöltje. A republikánus elnökjelöltségért küzdő politikusok közül pedig John Kasich és Ben Carson sebészprofesszor esetleges visszalépésével számolnak.

A március elsejei szuperkeddet követő előválasztás március 5-én, szombaton lesz: Kansasben republikánusok és demokraták jelölőgyűléseken döntenek, a déli Louisiana államban pedig előválasztást tartanak. A republikánusok Kentuckyban és Maine államban is voksolnak, a demokraták pedig Nebraskában járulnak az urnákhoz.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.