Mit szólna Breivik egy motozáshoz?

A norvég tömegmészáros az emberi jogait félti, ám talán egy napot se bírna ki egy másik európai börtönben.

Balogh Roland
2016. 03. 25. 18:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyolc meztelen motozás, a végbelet is beleszámítva, videóra is véve. Vajon ehhez mit szólna a norvég Anders Behring Breivik? A 77, többségükben fiatalokkal végző tömegmészáros nemrég emberi jogainak megsértésére panaszkodott, és perli a norvég államot.

A nemzetközi sajtó elég kemény hangon kritizálta a norvég gyilkos „hisztijét”, és a BBC hosszú riportban mutatta be, milyen „nehéz sorsa” is van egy norvég elítéltnek. Háromszobás apartman, háló-, tanuló- és kondiszobával. Saját számítógép, ugyan internet nélkül, de játékokkal. Mi több, a Skien, sorozatgyilkosok részére létrehozott úgynevezett szupermax börtönben lehet tévézni, újságot olvasni, telefonon beszélni „női baráttal”, van az elítéltnek saját konyhája, ahol főzhet magának. Ezzel szemben Breivik arra panaszkodik: megtagadták, hogy többek között levelet írjon az amerikai fajgyűlölő Árja Testvériségnek, illetve egy bebörtönzött orosz neonácinak.

A norvég börtönök lazaságával ellentétben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) számos olyan ítéletet hozott az elmúlt években, amelyek szerint a rabok indokolatlanul kegyetlen bánásmódban részesültek. Többen kíváncsiak lennének, vajon akkor hogyan kiabálna a norvég, ha vele tennének ilyesmit. A fentebb említettek például a franciaországi Saint-Maur börtönben estek meg egy fegyveres rablásokban érintett visszaesővel. Az EJEB 2011-ben összesen 13 ezer eurót ítélt meg az 1954-es születésű, a jegyzőkönyvben El Shennawy néven ismert panaszosnak. Egy S. J. monogramon emlegetett luxemburgi felperes 2013-ban arra panaszkodott, hogy őrök jelenlétében meztelenre vetkőztetve motozták meg, és hogy megalázták. A bíróság azonban úgy határozott, nem sérültek a rab jogai.

Ha pedig notórius bűnözők, akkor érdemes megjegyezni Ramírez Sánchez esetét. A Carlos, a sakál néven ismert, a kádári Magyarországon is megfordult radikális baloldali terrorista, akit 1997. december 25-én ítéltek életfogytiglani börtönbüntetésre, 2006-ban ugyancsak emberi jogainak megsértése miatt perelte be a francia államot. A jelenleg 66 éves venezuelai férfi azt sérelmezte, hogy nézhetett ugyan tévét és olvashatott újságokat, ám a francia hatóságok nyolc évig, a Saint-Maur börtönbe való 2002-es áthelyezéséig teljesen elszigetelték a külvilágtól, és alig érintkezhetett valakivel. Az EJEB ítélete szerint Carlosszal nem bántak embertelenül, ám úgy látták, az elszigetelés hosszú távon személyiségzavarral járhat, ezért kompenzációként tízezer eurót ítéltek meg az 1970–80-as évek egyik legismertebb nemzetközi terroristájának. A többek között a bécsi OPEC-székház 1975-ös túszdrámájáért felelős Sánchez amúgy 2001-ben iszlám hitre tért, és feleségül vette a rács mögött ügyvédjét, Isabelle Coutant-Peyrét, miközben papíron még házas volt második feleségével.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.