Obama megkezdte történelmi látogatását Kubában

Az 1959-es kubai forradalom óta ő az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki Kubába látogat.

Barack Obama megérkezett Kubába, hogy a szigetországban megkezdje hivatalos látogatását, amelyet a nemzetközi sajtó történelmi lépésként értékel, és maga az amerikai elnök is ezzel a jelzővel illette azt az újranyitott havannai amerikai nagykövetségen elmondott beszédében. A látogatás több évtizedes ellenségeskedést zár le az Egyesült Államok és Kuba között, és felfogható az ily módon elhúzódó hidegháború záróaktusaként is.

Obama Raúl Castro kubai elnökkel igen, viszont a politikától visszavonult, idős Fidel Castróval nem találkozik látogatása során. Obama elnök óriási küldöttséggel érkezett: a jelentések 800 és 1200 közé teszik a vele együtt utazó küldöttség létszámát. Köztük megtalálható a Tampa Bay Rays baseballcsapatától kezdve üzletembereken át a kapcsolatok normalizálását segítő kongresszusi vezetőkig elég sokféle ember.

Leszállás után, helyi idő szerint vasárnap délután,  az amerikai elnök első megszólalása az volt: „Que bolá Cuba?”, ami annyit tesz: „Hogy vagy, Kuba?”

Kétségtelen, lesz miről egymásnak mesélniük, hiszen az amerikai kormányzat legutóbb 1961-ben tette tiszteletét Kubában, amikor a CIA által a kubai rezsim megdöntése céljából szervezett disznó-öbölbeli invázió kudarcba fulladt. Így az 1959-es kubai forradalom óta ő az első amerikai elnök, aki Kubába látogat. Sőt igazából az elmúlt 88 évet tekintve is övé az elsőség, hiszen hivatalos úton amerikai elnök legutóbb akkor utazott Kubába, amikor Calvin Coolidge elnök 1928-ban részt vett a havannai pánamerikai tanácskozáson.

Igaz, 2011-ben Jimmy Carter már tett látogatást a szigetországban, de ő ezt természetesen nem elnöki minőségében tette (ő 1977 és 1981 között volt az Egyesült Államok első embere).

A látogatás elé időzített cikkében az Atlantic Monthly nevű amerikai magazin még februárban háttéranyagot közölt az 1928-as elnöki látogatásról is. Ebben megjegyzi, az a látogatás abban az időben történt, amikor az Egyesült Államok tartotta ellenőrzése alatt a szigetország politikáját és gazdaságát az úgynevezett Platt-féle törvénykiegészítés szabályozta, amely az amerikai kivonulásért cserébe egy sor feltételt szabott a kubai kormányzat számára.

Ezek közé tartozott, hogy az USA fenntartotta a jogot arra, hogy egyoldalúan beavatkozzon a kubai belügyekbe, valamint olyan kitételt is tartalmazott, amely végül lehetővé tette, hogy Washington tartós bérletbe vegye a Guantánamói-öbölt, ahol az Egyesült Államok jelenleg is haditengerészeti támaszpontot, illetve terrorizmussal gyanúsítottaknak fenntartott fogolytábort működtet.

A törvénykiegészítés 1934-ben vesztette hatályát, amikor is Franklin Roosevelt elnök „jószomszédi” politikája következtében a be nem avatkozás elve vált meghatározóvá. Amerika bábáskodásának Kuba felett azonban igazából a kubai kommunisták forradalmának győzelme vetett csak véget 1959-ben, ami rögtön a Szovjetunió és az USA közötti vetélkedés terepévé tette a szigetországot.

A diplomáciai kapcsolatokat a két ország 1961-ben szakította meg. Érdekesség, hogy várhatóan kedden az amerikai elnök pont abban a színházban mondja el beszédét, amelyben 88 évvel ezelőtt Coolidge elnök is beszélt. A beszédben az amerikai elnök arra fogja felszólítani a kubaiakat, hogy ők döntsenek saját sorsuk felől, ugyanakkor nem fogja sürgetni a demokrácia azonnali megvalósítását, ami nyilván a fokozatos átmenet politikájának támogatása is.

Az elnökjelöltségi küzdelemben kimelegedett Donald Trump máris hallatott magáról: szerinte Raul Castro tiszteletlen volt azzal, hogy nem fogadta a repülőtéren Obamát. Ugyanakkor a Fehér Ház sietett leszögezni, hogy ez nem is szerepelt a tervek között: a kubai külügyminiszter ott volt, a hivatalos fogadás pedig hétfőn délelőtt lesz, amikor Obama találkozik a kubai vezetővel.

Az MTI a látogatásról kiadott jelentésében úgy fogalmaz, Obama azzal a céllal érkezett a kubai fővárosba, hogy felgyorsítsa és visszafordíthatatlanná tegye a két ország közötti enyhülést, amely több mint fél évszázad fagyos viszony után, 2014 decemberében kezdődött, és amely a fennmaradt mély nézeteltérések ellenére máris gyors változásokat eredményezett gazdasági és politikai téren.

A tavaly nyáron megnyitott amerikai nagykövetség diplomatáival és családjukkal tartott rövid találkozó után Obama és családja a zuhogó eső ellenére gyalogsétát tett az 1982-ben a világörökség részévé nyilvánított Öreg Havannában (La Habana Vieja).

Felkeresték a havannai székesegyházat, ahol fogadta őket Jaime Ortega bíboros, aki Ferenc pápával együtt segítette a titkos tárgyalásokat a kapcsolatok helyreállításáról. A tudósítások szerint az elnök és felesége, Michelle – oldalán édesanyjával –, valamint két lányuk esernyők védelmében, óvatosan lépkedtek a székesegyház előtti tér vizes utcakövén. A téren összegyűlt néhány száz ember tapssal fogadta őket, és Obama nevét kiabálták, ahogy az elnöki család továbbhaladt.

Eusebio Lealnak, Havanna fő történészének kíséretében megnézték a Fegyverek terét (Plaza de Armas), az Öreg teret (Plaza Vieja) és a San Francisco teret (Plaza de San Francisco), valamint a városi múzeumot is.

Obamáék később egy nyüzsgő munkásnegyed magánéttermében vacsoráztak. Az őket ünneplő emberek megpróbáltak az elnök szigorúan őrzött autókonvoja közelébe férkőzni, amikor a konvoj lépésben a San Cristobal étteremhez gurult.

Az amerikai elnök keddig marad a kubai fővárosban, látogatásáról ötven ország másfél ezer újságírója tudósít.

Havannai tervei között szerepel egy négyszemközti egyeztetés Raúl Castro elnökkel, valamint számos találkozó Kuba gazdasági szereplőivel és a politikai ellenzék képviselőivel. Kíséretének tagja több kormánytag, tucatnyi demokrata párti és republikánus kongresszusi képviselő, üzletemberek és vállalkozók csapata, valamint jó néhány kubai–amerikai polgár is. Obama kedden beszédet tart az Alicia Alonso világhírű táncművész nevét viselő havannai nagy színházban.

Az amerikai elnök látogatása előtt három nappal a kubai hatóságok szabadon engedtek négy bebörtönzött ellenzékit, és engedélyezték távozásukat az Egyesült Államokba. Érkezése előtt néhány órával ugyanakkor ismét előállították az Asszonyok Fehérben ellenzéki mozgalom több tucat aktivistáját egy havannai tiltakozáson.