Adzsámit, eredeti nevén Ibn al-Dzíbet 2011. november 16-án tartóztatták le egy verséért, amelyben bírálta a rendszert és védelmébe vette a számos arab országban rendszerváltozást elindító „arab tavaszt”. Egy évvel később első fokon életfogytiglanra ítélték az emírt érő kritikáért, „az állami jelképek elleni támadásért és a hatalom megdöntésére irányuló lázításért”, majd 2013-ban 15 évnyi börtönre enyhítették büntetését.
A költemény bírálja a katari uralkodót, tiszteleg a tunéziai forradalom előtt, és kifejezi azt a reményt, hogy a változás elér más arab országokat is. Egyik sora szerint „mi mind Tunézia vagyunk egy elnyomó elittel szemben”.
Jogvédő csoportok széles körben elítélték és képmutatónak minősítették Katart a költő bebörtönzéséért, az aprócska Perzsa-öböl menti ország ugyanis igyekezett az arab világon végigsöprő tiltakozáshullám támogatójaként beállítani magát, főként nagy befolyású műholdas hírtévéje, az al-Dzsazíra révén.
Egyelőre nem világos, Tamím bin Hamad ász-Száni sejk, a katari emír miért részesítette kegyelemben Adzsámit. A Reuters brit hírügynökség mindenesetre megjegyezte, néhány napon belül két nemzetközi konferenciát is rendeznek a szólásszabadságról a dúsgazdag öbölállamban.
A Perzsa-öböl menti országokhoz hasonlóan a kevesebb mint kétmillió lakosú Katarban is erőteljesen korlátozzák a szólásszabadságot, a sajtóorgánumok gyakran alkalmaznak öncenzúrát, és nincs szervezett politikai ellenzék.
