Véres bosszút állt az Iszlám Állam Brüsszelben

A dzsihadisták megelőzték a hatóságokat, és Brüsszelben összehangolt, pusztító támadásban ütöttek vissza.

Hogy jól szervezett, összehangolt támadás történt, jól jelzi, hogy mintegy egy órával később az egyik metrószerelvényben is bomba robbant. A három tagból álló szerelvény középső kocsijában akkor lépett működésbe a pokolgép – egyelőre nem tudni, hogy távirányítással-e, vagy öngyilkos merénylet történt –, amikor a vonat éppen elhagyta a maalbeeki megállót. Ez az állomás Brüsszel szívében, az európai uniós intézmények, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács épületeinek közvetlen közelében található. A detonáció után a metró vezetője azonnal megállította a szerelvényt, a pánikba esett utasok pedig az alagutakon keresztül menekültek.

A merényleteket az Iszlám Állam vállalta magára. Az első vizsgálatok szerint valószínű, hogy részben ugyanaz a hálózat tervelte ki a mostani brüsszeli merényletet, amely a párizsit is, sőt az eredeti tervek szerint Salah Abdeslam is részt vett volna a támadásokban. A terroristák közleményükben azt írták, hogy a támadással bosszút álltak Belgiumon, amiért a koalíció tagjaként részt vesz az Iszlám Állam elleni harcban Szíriában és Irakban. Az Iszlám Állam szimpatizánsai a közösségi médiában is ünnepelték a merényleteket. A biztonsági kamerák felvételein megtalálták a feltételezett elkövetőket is, a képeken két, fekete kabátba öltözött fiatal férfi – valószínűleg ők lehettek az öngyilkos merénylők –, illetve egy világosat viselő harmadik látható, ő feltehetőleg elmenekült, a rendőrség nagy erőkkel keresi.

Az orosz Pravda ugyanakkor arról írt, hogy három radikalizálódott fehérorosz állampolgár, Ivan és Alekszej Dovbas, illetve Marat Junuszov követhette el a támadást, akik múlt hét pénteken érkeztek Belgiumba. A lap szerint az orosz titkosszolgálatok figyelmeztették is a belga hatóságokat, hogy a két testvért és társukat Szíriában képezhette ki az Iszlám Állam, és terrorakcióra készülhetnek. Egy iraki hírszerzési tisztségviselő is arról számolt be, hogy figyelmeztették az európai országokat, miután olyan információk jutottak birtokukba, hogy az Iszlám Állam repülőterek, vasútállomások ellen tervez merényleteket. Más iraki források pedig úgy tudják, további három öngyilkos merénylő követhet el robbantást Európában.

A történtek után a belga hatóságok az egész városban nagy erőkkel akciókat hajtottak végre, és több embert őrizetbe vettek, ugyanakkor figyelmeztettek, hogy újabb pokolgépes akcióktól tartanak. A terrorellenes razziák során Brüsszel egyik, a bevándorlók körében szintén kedvelt negyedében, Schaarbeekben tartott házkutatások során egy olyan robbanószerkezetet találtak, amelyet szögekkel is megtöltöttek. A nyomozók vegyi anyagok mellett az Iszlám Állam zászlaját is megtalálták.

A fenyegetés árnyékában Brüsszelben szinte megállt az élet, az utcákat katonák lepték el. A robbantások után nemcsak a metrót, de minden tömegközlekedési eszközt leállítottak, igaz, délután négy után egy részüket újraindították, biztonságukért pedig több száz katona felelt. Számos bolt és bevásárlóközpont is bezárt, de kiürültek a főváros turistalátványosságai, például a főtér is. Szintén leállt a munka az európai uniós intézményekben, az Európai Tanács és a Parlament minden, keddre tervezett eseményt lemondott. Biztonsági okokból két belga atomerőművet is kiürítettek, és egyes hírek szerint Belgium határait is lezárták. A merényletek hatására Európa legtöbb országában fokozták a terrorkészültséget.

A belga terrorelhárítással komoly gondjai vannak Európának a párizsi terrorcselekmények óta, leginkább azért, mert négy hosszú hónap is eltelt, amíg Salah Abdeslamot elfogták.

A szervezet széttagolt, nem modern felépítésű, mondta lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. Általános tétel, hogy nem lehet kizárni száz százalékban az ilyen terrortámadásokat, ám ebben az esetben több olyan együttállás is volt (például tudható volt, hogy Abdeslam új terrorcsapatot szervez), amelyek alapján felkészültebbnek kellett volna lenniük a hatóságoknak. Főleg annak fényében érthetetlen, mi tartott ennyi ideig, hogy a francia és a belga hatóságok között nincsenek nyelvi nehézségek sem.

A párizsi terrorcselekmények után egyébként még a Belgium tartományi berendezkedéséből fakadó megosztottság is nehézséget okozott, nevesül hogy amíg Brüsszel Vallóniához, a Zaventem repülőtér Flandriához tartozik. A flamandok a légikikötőben már sokkal korábban csökkentették a terrorfenyegetettségi szintet, mint a belga fővárosban. A német DPA hírügynökségnek nyilatkozó terrorelhárítási szakértő szerint közvetlen a kapcsolat Saleh Abdeslam elfogása és a brüsszeli robbantások között. Rolf Tophoven, aki szintén elmarasztalta a belga titkosszolgálatot és a terrorelhárítást az elégtelen munka miatt, azt mondta, a robbantások helyszíne is a párizsi támadások „eszmeiségét” követte.

Szerinte a terrorista ezzel nyilváníthatta ki, hogy hiába van fogságban, nem lehet egykönnyen „hatástalanítani”. Másrészt az Iszlám Állam térvesztése figyelhető meg Szíriában és Irakban, a dzsihadisták számára tehát fontos, hogy ilyen módon is megmutassák erejüket. Lényegében ezen a véleményen van Raffaello Pantucci, a legrégebbi brit nemzetvédelmi agytröszt, a Royal United Services Institute magas rangú tisztviselője is. Szerinte Abdeslam hálózata nem akarta megvárni, amíg túlságosan szorul a hurok körülöttük, pánikba estek, és akcióba léptek. Az, hogy az államhatárt jelentő nemzetközi reptér volt az egyik célpont, hadüzenet a globális biztonságnak. Pantucci szerint egy ideig még szigorúbb biztonsági átvizsgálásokra lehet számítani az országhatárokon és a repülőtereken.

A német Der Tagesspiegel viszont azt írta, hogy a belga titkosszolgálatokat nem érte váratlanul a merénylet, valamiféle bosszúra mindenképpen számítottak Abdeslam elfogása után, és ezt jelezték is. Mindenesetre Tálas Péter úgy látja, a terrortámadás után talán elgondolkodnak az uniós szervek, hogy a terrorelhárításnak nem kellene tagállami hatáskörben maradnia, hanem abból valamennyi jogosultságot át kellene helyezni közös uniós szintre. Eddig leginkább arrafelé mozdult el a szabályozás, hogy a társszervek több információt oszthassanak meg egymással, de a kezdeményezői, döntési jog csakis a tagállamoknál van. A kérdést illetően vannak bizonyos nehézségek, tudniillik a területet a titkosszolgálatok felügyelik, ahogy a nemzetbiztonságot is. A legnagyobb vita arról folyik, hogy az információk milyen körét kelljen átadni egy egyelőre elméleti síkon létező központi hírszerzésnek. A biztonságpolitikai szakértő azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a radikális közösségek tagjai által elkövetett terrortámadásokat nem szabad szorosan összekötni a migrációs hullámmal, mivel ilyeneket leginkább a már Európában meglévő muszlim közösségeken belüli radikális sejtek képesek kidolgozni és végrehajtani. (K. Á.)