Dilma Rousseff brazil államfő pár nappal ezelőtt még a riói olimpiai létesítményekben tett látogatást, ahol felavatott egy új uszodakomplexumot is, beszédében pedig a belpolitikai ellentétek félretételét, a nemzeti egység megteremtését sürgette. Aztán épp ezek miatt az ellentétek miatt az olimpiai láng meggyújtása alkalmából rendezett, április 21-i görögországi ünnepséget már lemondta. Dilma Rousseff most a politikai túléléséért küzd, és nem biztos, hogy az olimpiai láng megmenti majd.
A brazil elnök vasárnap (magyar idő szerint hétfőn reggel) megalázó vereséget szenvedett a kongresszusban: a bizalmatlansági eljárás megindítására szavazott az alsóházi képviselők több mint kétharmada, ami újabb lépést jelent Dilma Rousseff hivatalból való elmozdítása felé.
A válság ellenére is vállalható növekedési mutatók, a világ egyik legbiztatóbb teljesítményét nyújtó, feltörekvő gazdasági hatalma – így lehetett körülírni Brazíliát a 2010-es évek elején.
Kiterjedt korrupció, munkanélküliség, pocsék növekedési mutatók – ezek pedig ma jellemzik a dél-amerikai országot. A szövetségi állam parlamentjének alsóháza magyar idő szerint hétfő reggel megszavazta a Dilma Rousseff elnök elleni bizalmatlansági eljárás megindítását, ráadásul az „igenek” tábora könnyedén szerzett kétharmados többséget. Közvélemény-kutatási adatok szerint a mintegy 200 milliós brazíliai lakosság több mint hatvan százaléka egyetért a Rousseff elleni eljárás megindításával. Ha a szenátus, vagyis a felsőház tagjainak egyszerű többsége is rábólint az indítványra, Rousseffnek bizalmatlansági eljárással kell szembenéznie.
A tizenhárom éve kormányon lévő Munkáspárt hanyatlását a gazdasági gondokon kívül főként a korrupció okozta: ahogy arra a BBC elemzése is rámutat, tulajdonképpen a teljes politikai vezetés érintett kisebb-nagyobb ügyekben. A legsúlyosabb ezek közül a Petrobras olajipari vállalat körül kirobbant botrány: az óriáscégből állítólag több milliárd dollárt loptak ki különböző vállalatok és politikusok, az egészből ironikus módon mindeddig szinte egyedül Dilma Rousseff tudott kimaradni. Érdekesség, hogy amennyiben elmozdítják pozíciójából, helyét átmenetileg az alelnök, a Petrobras-botrányban szintén érintett Michel Temer venné át májustól.
Noha Rousseff eddig nem sározódott be a korrupciós ügyekkel, mindez nem jelenti, hogy elnökként jó teljesítményt nyújtott volna, Brazília gazdasága ugyanis hatalmas gödörben van. Növekedés helyett immár visszaesésről beszélünk, tavaly 3,8 százalékkal csökkent a GDP, ráadásul közgazdászok az idei évre sem jósolnak sokkal jobb eredményt. A háztartások fogyasztása tavaly első alkalommal csökkent éves szinten azóta, hogy a Munkáspárt 2003-ban hatalomra került.
Szakértők több más mellett Rousseff kormányának túlköltekezéseit szokták kárhoztatni: 2014-ben, amikor az elnök újraválasztásáért küzdött, a költségvetési hiány 6,75 százalékos volt, az ország adóssága pedig mára elérte a GDP 70 százalékát. Mindemellett az idei évben már a tíz százalékot is átlépheti a munkanélküliségi ráta, a gyenge infrastruktúra, valamint az erős hazai valuta finoman szólva sem segít a brazil ipar versenyképességén.
A túlköltekezésen kívül természetesen külső tényezők is közrejátszottak a mélyrepülésben: 2011-ben mintegy évtizedes tekintélyes brazil gazdasági növekedést tört meg az ország egyik fő kereskedelmi partnerének számító Kína, amikor megkezdte a jüan leértékelését. A brazil kormány mindezt ideiglenesnek tekintette, és gazdaságélénkítő intézkedéseket vezetett be, amelyek viszont – lévén Peking nem változtatott a helyzeten – hosszú távon fenntarthatatlanná váltak. Rousseff ennek ellenére úgy tudott választást nyerni 2014-ben, hogy az intézkedések fenntartását ígérte, miközben elvetette a magasabb adók, és a költségvetés megnyirbálásának ötletét.
Az elnököt és csapatát mindemellett „kreatív könyveléssel” vádolják, mivel – a gyanú szerint – ügyeskedéssel sikerült elérniük, hogy a valóságnál jóval kedvezőbb költségvetési hiányról szóló adatokat tárjanak a kongresszus elé. Ennek egyik módja – ahogy arra a BBC is rávilágít –, hogy állami bankoktól helyeztek ki kölcsönöket a kincstár számára, amitől úgy tűnt, jobb helyzetben van a költségvetés, mint valójában.
A szenátus várhatóan májusban szavaz Rousseff elmozdításáról, ha az indítvány „átmegy”, az államfőt felfüggeszthetik és hivatalosan is megvádolhatják. Az elnököt a számára legkedvezőtlenebb forgatókönyv szerint már idén véglegesen eltávolíthatják a hatalomból.
Míg a szövetségi állam történetének első női elnöke pályája csúcsán még a társadalom csaknem négyötödének támogatását élvezte, tavaly decemberben már csak a brazilok 14 százaléka állt ki a bukás szélére kerülő államfő mellett.
Megszólalt a NOB
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerint nem befolyásolja az augusztusi, riói olimpia előkészületeit a Dilma Rousseff brazil államelnök elleni bizalmatlansági eljárás. A NOB hétfői közleménye úgy fogalmaz: az előkészületek már előrehaladott fázisban vannak, ezért sokkal kevésbé befolyásolják az ilyen jellegű politikai kérdések, mint korábban. „Láttuk, hogy nagy előrelépés történt, és továbbra is bízunk benne, hogy az augusztusi olimpia sikeres lesz” – közölte a NOB, amelynek koordinációs bizottsága a múlt héten végezte le a végső ellenőrzéseket a riói helyszíneken. (MTI)
