A brazil elnököt nem mentette meg az uszodaavatás

Alig pár hónappal a riói olimpia előtt Dilma Rousseff brazil elnök a politikai túléléséért küzd.

Noha Rousseff eddig nem sározódott be a korrupciós ügyekkel, mindez nem jelenti, hogy elnökként jó teljesítményt nyújtott volna, Brazília gazdasága ugyanis hatalmas gödörben van. Növekedés helyett immár visszaesésről beszélünk, tavaly 3,8 százalékkal csökkent a GDP, ráadásul közgazdászok az idei évre sem jósolnak sokkal jobb eredményt. A háztartások fogyasztása tavaly első alkalommal csökkent éves szinten azóta, hogy a Munkáspárt 2003-ban hatalomra került.

Szakértők több más mellett Rousseff kormányának túlköltekezéseit szokták kárhoztatni: 2014-ben, amikor az elnök újraválasztásáért küzdött, a költségvetési hiány 6,75 százalékos volt, az ország adóssága pedig mára elérte a GDP 70 százalékát. Mindemellett az idei évben már a tíz százalékot is átlépheti a munkanélküliségi ráta, a gyenge infrastruktúra, valamint az erős hazai valuta finoman szólva sem segít a brazil ipar versenyképességén.

A túlköltekezésen kívül természetesen külső tényezők is közrejátszottak a mélyrepülésben: 2011-ben mintegy évtizedes tekintélyes brazil gazdasági növekedést tört meg az ország egyik fő kereskedelmi partnerének számító Kína, amikor megkezdte a jüan leértékelését. A brazil kormány mindezt ideiglenesnek tekintette, és gazdaságélénkítő intézkedéseket vezetett be, amelyek viszont – lévén Peking nem változtatott a helyzeten – hosszú távon fenntarthatatlanná váltak. Rousseff ennek ellenére úgy tudott választást nyerni 2014-ben, hogy az intézkedések fenntartását ígérte, miközben elvetette a magasabb adók, és a költségvetés megnyirbálásának ötletét.

Az elnököt és csapatát mindemellett „kreatív könyveléssel” vádolják, mivel – a gyanú szerint – ügyeskedéssel sikerült elérniük, hogy a valóságnál jóval kedvezőbb költségvetési hiányról szóló adatokat tárjanak a kongresszus elé. Ennek egyik módja – ahogy arra a BBC is rávilágít –, hogy állami bankoktól helyeztek ki kölcsönöket a kincstár számára, amitől úgy tűnt, jobb helyzetben van a költségvetés, mint valójában.

A szenátus várhatóan májusban szavaz Rousseff elmozdításáról, ha az indítvány „átmegy”, az államfőt felfüggeszthetik és hivatalosan is megvádolhatják. Az elnököt a számára legkedvezőtlenebb forgatókönyv szerint már idén véglegesen eltávolíthatják a hatalomból.

Míg a szövetségi állam történetének első női elnöke pályája csúcsán még a társadalom csaknem négyötödének támogatását élvezte, tavaly decemberben már csak a brazilok 14 százaléka állt ki a bukás szélére kerülő államfő mellett.

Megszólalt a NOB

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerint nem befolyásolja az augusztusi, riói olimpia előkészületeit a Dilma Rousseff brazil államelnök elleni bizalmatlansági eljárás. A NOB hétfői közleménye úgy fogalmaz: az előkészületek már előrehaladott fázisban vannak, ezért sokkal kevésbé befolyásolják az ilyen jellegű politikai kérdések, mint korábban. „Láttuk, hogy nagy előrelépés történt, és továbbra is bízunk benne, hogy az augusztusi olimpia sikeres lesz” – közölte a NOB, amelynek koordinációs bizottsága a múlt héten végezte le a végső ellenőrzéseket a riói helyszíneken. (MTI)