A lengyelek nagy része nem tiltaná be az abortuszt

A kormány is ingadozik, a közvéleményt tesztelheti jelenleg – állítja Jaroslaw Gizinski újságíró.

Leginkább a világnézeti szempontokat elsődlegesnek tartó emberek támogatják a szigorítást, a lengyel társadalom nagy része viszont az eddigi szabályozás fenntartása mellett van – erről beszélt lapunknak a Rzeczpospolita napilap újságírója, Jaroslaw Gizinski. Mint mondta, a felmérések évek óta mutatják, hogy a mostani rendelkezések mellett nagyjából hetven százalék áll ki, ha pedig az egyes eseteket nézzük, melyeknél engedélyezett az abortusz, még magasabb számokat kaphatunk. Ha az anya egészsége, élete forog veszélyben, az abortuszt nyolcvan százalék fogadná el. Ha szociális kérdésekről van szó, csak a megkérdezettek nagyjából fele tartja elfogadható megoldásnak a magzatelhajtást. A további szigorítást a többség mindenképp elveti, és Gizinski szerint megosztottak a jobboldaliak is éppúgy, mint a püspökök. Szerinte a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt konzervatívabb szárnya vinné tűzön-vízen keresztül a teljes tiltást, függetlenül bármiféle következménytől, ugyanakkor még Jaroslaw Kaczynski pártelnök sem tűnt végsőkig eltökéltnek, inkább csak arról beszélt: ha muszáj lenne állást foglalni, a tiltás mellett lenne. Ugyanakkor az újságíró szerint többen is idézik most Lech Kaczynski volt államfőt, aki 2007-ben még arról beszélt, hogy nem szükséges a teljes tiltás. Mint mondta, egy demokratikus, jogkövető állam nem kényszeríthet egy megerőszakolt nőt arra, hogy életet adjon az erőszakból születendő gyermeknek. Ez persze nem akadályozza meg például az Ordo Iuris konzervatív jogi csoportot sem, hogy százezer aláírást kívánjon összeszedni az abortusz teljes betiltása mellett.

A Heti Válaszban is rendszeresen publikáló Gizinski az MNO-nak kifejtette: a jobboldali lapok sem egyértelműen sorakoznak fel a szigorítás mellett, a konzervatívabb Rzeczpospolita sem tett így. Az újságíró azt tapasztalta, kollégái többsége is inkább az eddigi szabályozás továbbvitele mellett áll, ahogy ő is, és inkább néhány kivételt lehetne még tenni, hiszen így is Európa egyik legszigorúbb abortusztörvényéről van szó.

Múlt héten mi is beszámoltunk róla, hogy a lengyel kormány mintha visszavonulót fújt volna: bár korábban Beata Szydlo miniszterelnök támogatta a katolikusoktól induló kezdeményezést, amelyet a püspöki kar a „Ne ölj!” parancsolatra hivatkozva biztosított támogatásáról, legutóbb már arról beszélt, nincs tervben a változtatás. A Financial Times írt arról, hogy a tiltakozások miatt visszakozhat a kormány, miután nem szeretne a radikálisabb változtatással túl sok szavazót veszteni. Gizinski is arról beszélt a lapunknak: katolikusok részéről lehet elvárás, hogy a választási támogatásért cserébe tegyék meg ezt a kedvükért, a kormány pedig inkább nyomás alatt cselekedhet. Az újságíró szerint érdemes a szóhasználatot figyelni: beszélhet arról a kormányfő, hogy a teljes tilalom nincs napirenden, szigorítani így is tudnak, esetleg egy-két absztraktabb kivételt meghagyva a nők túlnyomó része számára így is megszüntetve a lehetőséget. Gizinski úgy véli, olyan, mintha a közvélemény reakcióját igyekeznének tesztelni, meddig mehetnek el a szigorításban, ugyanakkor a meglehetősen nagy tiltakozás miatt visszavonulót fújhatnak. Az újságíró szerint harcias a kritika, a liberális véleménynyilvánítók pedig az eddigi törvényt tartották a kompromisszumos megoldásnak, amelyből engedni már nem lehet. Gizinski szerint egyébként nem hivatalos, de hétfői, friss értesülés, amely reálisan is hangzik: a püspöki konferencia hajlandó lehet lemondani a szigorításról, amennyiben a kormány engedélyezi a hittant mint érettségitárgyat.

A tervezett szigorítás nem igazán javít Lengyelország egyre romló külföldi megítélésén: az alkotmánybíróság korlátozásának kísérlete után sokan hasonlították a lengyel vezetést a néhány évvel ezelőtti magyarhoz, a joguralom lebontásáról cikkezve. A The Guardian vasárnap például egyenesen azt írta: a mostani tiltakozások Lengyelország lelkéért zajlanak, a kormány pedig hatalomba kerülése után szembement a joguralom rendjével. A cikk szerint a varsói tüntetésen felszólaló Wanda Nowicka is visszafordulásról beszélt, ahogy most többen: úgy vélik, a tiltással hátat fordítanának a progressziónak és szabadságnak, múltbeli állapotokat visszahozva az országba. A The Guardian szerint pedig Brüsszelben él az aggodalom, hogy a kontinens egyik legnagyobb gazdasága populista, antidemokratikus fordulatot tesz. A korábbi parlamenti képviselő Nowicka szerint fel kell mutatni a kormány képmutatását, és nem szabad engedni, hogy úgy tűnjenek fel, mint akik a nők mellett állnak.

A jelenlegi lengyel szabályozást 1993-ban fogadták el, és ez a 25. hétig teszi lehetővé a terhességmegszakítást. Erre csak akkor van lehetőség, ha az anya élete veszélyben forog, a várandósság erőszak miatt következett be, vagy a magzaton súlyos elváltozást lehet megfigyelni. Nemi erőszak esetében 12, a másik kettőében 24 hetes korig lehetséges a magzatelhajtás. Emiatt évente kevesebb mint ezer törvényes abortuszt hajtanak végre Lengyelországban. Az Egyesült Baloldal politikai szövetség vezetője, Barbara Nowacka szerint viszont évente nyolcvan- és százezer közé tehető azon lengyel nők száma, akik illegális körülmények között hajtják végre a terhességmegszakítást, vagy külföldre utaznak érte.