A berlini Der Tagesspiegel A hosszú éjszakából címmel közölte Gregor Dotzauer írását, aki kiemelte, hogy Kertész Imre az Auschwitzba hurcoltatástól az idős korában elszenvedett megaláztatásokig sok mindent át is élt, amiről írt, prózájában a fájdalom ellenére mégis ott rejlik „az élet ünnepe”.
A konzervatív Die Welt Nem lesz többé olyan ember, mint ő címmel közölte Tilman Krause nekrológját, aki hangsúlyozta, hogy a „huszadik század megsemmisítő gépezeteitől” nagy nehezen megmenekülő író „hatalmas erőfeszítéssel úgy tette témává saját traumáját, hogy azzal új minőséget hozott a holokauszt irodalmi feldolgozásába”. Ezt csak Kertész Imre tudta megcsinálni – húzta alá a Die Welt szerzője.
A Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió Nem vádló címmel közölte Jörg Plath nekrológját, aki kiemelte, hogy Kertész Imre a Sorstalansággal megmutatta, hogy a holokauszt „nem az európai civilizáció eltévelyedése, hanem következménye” volt, mégsem vádolta a németeket az apáik és nagyapáik tetteiért.
Túlélőként azokra az időkre gondolt, amikor már nem lesznek túlélők, és „személyében összekötötte a holokauszt aktualitását és historizálását” – mutatott rá Jörg Plath.
Kertész Imre életének 87. évében, hosszan tartó súlyos betegség után hunyt el budapesti otthonában.
