A szomszéd fűje sokkal offshore-abb?

A Panama-iratokban legalább két magyar politikus is érintett, de mi újság a szomszédos országokban?

A szlovák hatóságok vizsgálódni kezdtek, mivel a Panama-iratokban megemlítettek egy szlovák céget is – írta a The Slovak Spectator kedden. A TASR állami hírügynökség a pozsonyi Latem Trading s.r.o.-t nevezte meg mint a botrányban érintett vállalkozást. A Sme napilap beszámolója szerint a Gustaaf David Poelen tulajdonában álló céggel kapcsolatban azt gyanítják, hogy bűnözésből szerzett jövedelmet segített legalizálni. Poelen nem tagadta a panamai kapcsolatot, de nem nyilatkozott bővebben.

A Panama-iratokban 106 szlovák magánszemélyt is megneveztek, közülük hatan profitáltak az adóparadicsomokban bejegyzett offshore cégeikből. Egyelőre nevüket nem hozták nyilvánosságra, de állítólag ketten nagy cégek igazgatói, néhány másik személynek pedig korábban is meggyűlt a baja a törvénnyel.

A háború sújtotta országban nem más, mint az elnök, Petro Porosenko sáros offshore-ügyben. Ennek ellenére hétfőn a korrupcióellenes hatóság még azt közölte, hogy nem vizsgálják a pénzügyeit (mert nem terjed ki az államfőre a hatáskörük), a főügyészség vezetője pedig kijelentette: nem lát bűncselekményt Porosenko üzleti tevékenységében.

Kedden viszont változott a helyzet: Roman Naszirov, az ukrán pénzügyi felügyelet elnöke már azt mondta az MTI szerint, hogy ellenőrzik, valóban vannak-e offshore vállalatai a Magyarországon korábban Tibi csokis oligarchaként is emlegetett elnöknek. Akinek egyébként a gyanú szerint a Brit Virgin-szigeteken van bejegyzett vállalata, amelyet azért hozhatott létre, hogy értékesítse a Roshen édesipari vállalatot.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál pedig arról adott hírt az MTI szerint, hogy a panamai dokumentumok között nyilvánosságra került egy olyan irat is, amelyből nyilvánvalóvá válik, hogy Julija Timosenko, valamint Pavlo Lazarenko is érintett. Mindketten voltak az ország miniszterelnökei a kilencvenes-kétezres években, Lazarenko ült is börtönben zsarolás, pénzmosás és csalás miatt. Timosenko tagadta a vádakat.

Keleti szomszédunkban az erdélyi Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás kezdeményezője, Vasile Frank Timis kerülhet bajba – írja az MTI a román Rise Project oknyomozó újságírói csoportra hivatkozva. A román származású üzletember mellett a román ipar stratégiai vállalatait megkaparintó oligarchák is ügyfelei voltak a panamai Mossack Fonseca ügyvédi irodának, amely nemcsak az adótörvények kijátszásában, hanem vagyonaik elrejtésében is segítette őket.

Az írás nem említ román politikusokat, viszont a média több, Romániával összefüggésbe hozható nevet is megszellőztetett. A Digi 24 hírtelevízió Benjamin Steinmetzt, a verespataki bányaprojektben szintén érdekelt izraeli üzletembert emelte ki, aki ellen márciusban letartóztatási parancsot adtak ki Romániában egy illegális ingatlan-visszaszolgáltatási ügyben. Dacian Ciolos román miniszterelnök kedden újságírói kérdésre válaszolva elmondta: nem beszélt az adóhivatal vezetőjével a panamai offshore-botrány ügyében, ugyanis az adóellenőröknek nem kell miniszterelnöki utasítás ahhoz, hogy eljárjanak, amennyiben adócsalásra derítenek fényt.

A szervezett bűnözés elleni román ügyészség elemzi a panamai offshore-botrány nyomán nyilvánosságra került információkat és adatokat – ezt már a vádhatóság főügyésze, Daniel Horodniceanu jelentette ki az MTI szerint kedden. Közölte: megvizsgálják, hogy a korábban lezárt vagy a még folyamatban levő ügyek esetében milyen új információkat hozhatnak a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából kiszivárgott információk. Horodniceanu szerint mindazonáltal a pénzmosás elleni hivatalnak lenne több eszköze arra, hogy behatóbban vizsgálódjon a nyilvánosságra került adatok között.

A különböző balkáni országok sem maradhattak ki a szórásból, Szerbiában például a szervezett bűnözésre és korrupcióra szakosodott KRIK szerint a belgrádi polgármester, Sinisa Mali is érintett – írja a Balkan Insight.

Rajta kívül a KRIK Srdjan Sapert, Zoran Drakulicot és Miodrag Kosticot említi, ők mind üzletemberek. A csoport szerint a fentiek közül van olyan, aki ellen már indult eljárás, de akadt olyan is, aki legális keretek között működtetett offshore céget.

Az Adria partján fekvő ország pénzügyminisztériuma hétfőn közölte: figyelemmel kíséri a Panama-iratok nyilvánosságra kerülését követően az eseményeket és megteszi a jogi lépéseket, ha erre szükség van – írja a Total Croatia News.

A minisztérium arra kíváncsi, hogy érintettek-e horvát cégek vagy magánszemélyek a botrányban. Médiainformációk szerint három horvát cég igen, de még nem tudni, melyekről van szó – közölte Tihomir Oreskovic horvát miniszterelnök. „Még nem egyeztettem a pénzügyminiszterrel, de van egy irodánk, amely pontosan az ilyen szituációk miatt létezik” – tette hozzá a kormányfő, utalva a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzési irodára.

Egy szlovén miniszter, öt köztisztviselő, továbbá két tiszteletbeli konzul és két sportoló is érintett a panamai offshore cégekkel kapcsolatos botrányban – írta a Delo című szlovén napilap nyomán kedden az MTI. Így talán Szlovénia a leginkább „fertőzött” a Panama-iratok nyomán kialakult botrányban, már ami a fontos közéleti szereplőket illeti.

A közép-amerikai adóparadicsomban legalább 78 szlovén állampolgár jegyzett be céget. A szlovén média közülük egyedül Dejan Zavec bokszolót említette név szerint. Zavec néhány hónapja vonult vissza, miután 2015-ben megszerezte a WBF szervezet világbajnoki övét. A sportoló egy Ljubljanában öt éve működő ügyvédi tanácsadó cégen keresztül került kapcsolatba a Mossack Fonsecával.

A szlovén pénzügyminisztérium közleménye szerint a szlovén adóhivatal 24 millió euró adókötelezettséget állapított meg az elmúlt egy évben adóelkerülés és pénzmosás gyanújával szlovén állampolgárok ellen indított vizsgálatai során.

Nyugati szomszédunkban olyan bankok bukkantak fel, amelyek segítő kezet nyújthattak az offshore ügyletek során – írja a The Local osztrák kiadása. A Hypo Vorarlberg és a Raiffeisen Bank International AG is közölte: minden esetben szabályszerűen jártak el.

A Hypo Vorarlberggel üzleti viszonyban álló, a Panama-iratokban is említett húsz vállalkozást egyébként már vizsgálta 2012-ben az osztrák pénzügyi felügyelet, de 2013-ban bizonyítékok hiányában lezárták a kutakodást. Most azonban az új információk miatt ismét vizsgálatot indítanak az említett cégekkel, valamint a Raiffeisenhez köthető vállalkozásokkal szemben is.

A rendelkezésre álló információk szerint a Hypo Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjának, Gennagyij Timcsenkónak, a Raiffeisen pedig Petro Porosenko ukrán elnöknek segített pénzt mosni.