Októbertől postázzák a nemzeti konzultációs íveket a Tisza-adóról + videó

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Vitályos Eszter kormányszóvivő mellett Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter tájékoztatta a sajtót a kormányzati intézkedésekről.

Fotó: Csudai Sándor

Ursula von der Leyen háborús beszédet mondott

Ezután Bóka János Európai uniós ügyekért felelős miniszter közölte, az őszi politikai szezon elkezdődött az uniós szinten is. Ursula von der Leyen idénynyitó beszéde kapcsán rámutatott, abból a szempontból volt érdekes, hogy várható lesz-e érdemi irányváltás az uniós politikával kapcsolatban, illetve hogyan próbálja majd helyreállítani az iránta megcsorbult bizalmat. 

Ehhez képest a bizottság elnöke egy háborús beszédet mondott. A beszédből megtudtuk, versenyképességi fordulat helyett hadigazdálkodásra van szükség, a jóléti politikák helyett Ukrajna finanszírozása lesz a prioritás, centralizáció és hatáskörelvonás várható a tagállamoktól, a tagállami szuverenitás pedig valójában csak illúzió

– mondta.  Bóka János hangsúlyozta: ez a bizottsági politika minden elemében elhibázott. Kifejtette, hogy az EU-ban nem lesz valódi migrációs fordulat, nem kerül sor a zöld átmenet érdemi felülvizsgálatára, az Ukrajna-politika felülvizsgálatára sem, a rossz kereskedelempolitikai megállapodásokéra sem.

Az EU politikai értelmében béna kacsa, és annál inkább az lesz, minél inkább támogatja az ukrajnai háborút és le kíván válni az orosz energiahordozóról, rossz kereskedelempolitikát folytat 

– magyarázta. A miniszter szerint ennek az lesz az eredménye, hogy az EU egyre jobban bevonódik az orosz–ukrán konfliktusba, ráadásul közpénzek bevonása miatt még nagyobb lesz az eladósodás.  Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány és egyes tagállamok saját hatáskörben próbálják tompítani a rossz intézkedések hatásait, ez ellen pedig fellépnek. Hozzátette, két bizalmatlansági indítványt is benyújtottak Ursula von der Leyen ellen.

Fókuszban a határvédelem

A miniszter elmondta, az unió ma gyengébb, mint egy évvel ezelőtt volt, és ha érdemi változás nem történik, a következő beszédre még gyengébb lesz. Bóka János újságírói kérdésre elmondta: magyar szempontból a legfontosabb, hogy minden jogi követelménynek megfeleljenek azok az intézkedések, amelyek a lefoglalt orosz vagyont érintenék. Mint mondta, az Európai Bizottság elnöke egy részletesen nem ismertetett javaslatot fogalmazott meg, amely a befagyasztott orosz vagyonok még szélesebb körű felhasználását és Ukrajna számára hitelként való biztosítását szorgalmazza. Szerinte fontos, hogy jogi következmények ne érhessék a tagországokat, és az eurót ne érintsék ezek az intézkedések.

A sajtóinformációk szerint Orbán Viktor levélben követeli az Európai Uniótól Magyarország határvédelmi költségeinek megtérítését, kiemelve, hogy az ország 2015 óta több mint egymillió illegális migráns belépését akadályozta meg, mégis napi egymillió eurós bírságot kap Brüsszeltől.

Bóka János kérdésére elárulta: a levélre még nem kaptak választ, az ügyet minden létező fórumon megemlítik, különösen azért, mert az Európai Bizottság elnöke nemrég kijelentette: a fizikai határvédelmi struktúrák megépítése közös európai felelősség. A kormány mindent megtesz a fordulat bekövetkezte érdekében.

Bóka János tájékoztatott: az uniós intézmények nem adtak a magyar határkerítés építéséhez érdemi támogatást nem adtak, de jelenleg tárgyalnak azokról az eszközökről, amelyek az uniós védelem megerősítését célozzák. A magyar kormány szándéka, hogy valamennyi eszközt felhasználja, ami a magyar nemzetstratégiát segíti. Hozzátette, hogy egy olyan határkerítés miatt havi egymillió eurót kell fizetnie a Magyarországnak, amire más országok támogatást kapnak.

Folytatódhat a Paks II.

A miniszter a Paks II. beruházással kapcsolatban arról beszélt, hogy a bírósági ítélet nem akadályozza a projektet. Jelenleg az Európai Bizottság feladata, hogy az uniós jognak megfelelő új határozatot hozzon az állami támogatásról. Magyarország minden előírásnak megfelel ebben a folyamatban. Hozzátette, hogy új bizottsági döntésig a munkálatok a korábbi menetrend szerint folytatódhatnak. 

A bizalmatlansági indítvány kapcsán megjegyezte, Von der Leyen korábban leszögezte, nem kíván minden frakcióval együttműködni, tehát minimum az EP harmadával, de lehet, hogy már a többségével sem. Hétről hétre jönnek majd ilyen beszédei. Mint mondta, az EU intézményi válságban van, ami sok mindent veszélyeztet.

Ursula von der Leyen azt is megfogalmazta, hogy az új uniós költségvetési kerettervben egyszerűsíteni kell a kondicionalitásokat és kiterjeszteni azokat. Bóka János leszögezte, nem támogatnak semmilyen eszközt, ami az uniós forrásokhoz való hozzáférést politikai és ideológiai nyomásgyakorlásra használná.

Káosz Magyar Péteréknél

Lapunk kérdésére kifejtette véleményét arról is, hogy a magyar bankszövetség az alkotmánybírósághoz fordult h állítsák meg a lakossági kamatsop törvényellenességét. Szerinte egy olyan intézkedésről van szó, ami a lakosoknak előnyös, de a bankoknak hátrányos. Rámutatott: a bankszektor nyereséges és ebből a nyereségből azt a veszteséget, ami a családokat segíti, a bankok eltudják viselni.

Kitért a Tisza Párt adóemelési botrányára is, amelynek kapcsán leszögezte: Magyar Péter pártjában káosz uralkodik. Tarr Zoltán szavait idézte, miszerint most mindent el kell hallgatni, van, amiről nem szabad beszélni, a választások után mindent lehet. Gulyás Gergely emlékeztetett: ezzel már van a magyaroknak tapasztalta, ráadásul erősen antidemokratikus is.

A Tisza Párt rendezvényein a jobboldali újságírókat ért fenyegetések kapcsán megjegyezte, a magyar sajtónak is van benne felelőssége: egy részül azt tekinti küldetésének, hogy a Tisza Pártot segítse és propagandistává váltak. Az pedig, hogy egy kérdezni akaró riportert lökdössenek, az nem elfogadható – utalt Ruszin-Szendi Romuluszra a tárcavezető.

Az októberben induló nemzeti konzultáció kapcsán pedig rámutatott: a közteherviselés egy kulcsfontosságú ügy. Ha a Tisza Párt pedig valóban adóemelést akar, akkor vállalják, mert erről nem a választások után, hanem előtt kell beszélni.

A Tisza adópolitikájáról szólva azt mondta: Brüsszelnek a társasági adó növelése a fontosabb, mert a cégek ide jönnek nyugatról, annyira kedvező az adózási rendszer számukra. Ezt Brüsszel régóta meg akarja fúrni, és a Tisza egy brüsszeli köldökzsinóron tartott párt, amelynek a vezetője elleni nyomozást csak a brüsszeli mentelmi joga teszi lehetetlenné – magyarázta.

Borítókép: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)