Az atommal a jövőben is számolni kell

A nukleáris energia részesedése a világ áramtermelésében 2030-ig 20 százalékkal növekszik.

Már ebből is látszik, hogy a békés atom felhasználása jött velünk a XXI. századba, s részesedése nemhogy visszaszorulna, inkább növekszik. A félelmek ellenére, amelyeket tudatosan erősítenek az atom ellenzői. Elhallgatva, hogy a nagy balesetek nem a technológia, hanem emberi hibák számlájára írhatók. Azt is illene tudatosítani, hogy nem Csernobil volt az első nagy katasztrófa, hanem 1979-ben az amerikai Three Mile Island, míg az utolsó a japán Fukusima. Tehát két úgymond nyugati és egy orosz erőműről van szó. Egyébként ezek a tragédiák paradox módon csak növelték a biztonságot, hiszen az ott elkövetett hibák kivédését mára beépítették a biztonsági rendszerekbe.

S az atomot – tetszik, nem tetszik – már csak a hatékonysága miatt sem lehet leírni. A nukleáris fűtőanyag egyetlen orosz tablettája például mindössze 4,5 gramm, amelyből annyi energia termelhető ki, mint 350 kilogramm olajból vagy csaknem fél tonna szénből. Energiatartalma pedig 2000 kWh, amely magyarországi adatokat vizsgálva egy család átlagos éves villamosenergia-felhasználása. A belarusz erőmű például a helyi számítások szerint évente ötmilliárd köbméternyi gáz importját válthatja ki. Ezekből a számokból is kivehető, hogy a tartalékok szempontjából is előnyben van az atom. Kínában például vannak olyan számítások, hogy az energiamix megváltozásának elmaradása esetén az államvasutak egésze sem lenne elegendő a megfelelő mennyiségű kőszén szállítására. Eközben egy reaktor évi nukleárisfűtőanyag-szükséglete akár egy repülőgépen is elszállítható.

A napelemek és a szélerőművek hátránya, hogy összehasonlíthatatlanul nagyobb területek kellenek ugyanannyi energia előállításához. Ráadásul jelentős mértékben függenek az időjárási viszonyoktól, a meghibásodásuk pedig alaposan megnöveli a költségeket. Éppen az időjárás jelentette bizonytalanság miatt tartalék forrásokra is szükség van – egy ház esetében egy dízelgenerátorra –, ami szintén az elérhető hasznot csökkenti. A nukleáris energia mellett érvelők egyik fő ütőkártyája mindezek mellett a környezet védelme. Ha például most egyszerre leállítanák a világ összes atomerőművét, akkor ugyanakkora energiatermelés mellett évente 1,7 milliárd tonnányi káros gáz jutna a levegőbe. A szénnel fűtött erőművek például kétszázszor jobban szennyezik a légkört, mint az atomreaktorok.

S még egy kevésbé ismert tény, amely a nukleáris energia békés felhasználása mellett szól. Az atomerőművek létesítése mindenütt új minőséget hoz magával a tudományos fejlesztésekben, az ipari technológiák terén és az oktatásban. Hiszen ne felejtsük el, hogy ezt a technológiát felhasználják az orvosi diagnosztikában, a rákos daganatok gyógyításakor, a kardiológiában, az endokrinológiában és a baleseti sebészetben, de a cement szilárdságának növeléséhez az építőiparban is. Érdemes tehát először gondolkodni, mielőtt politikai alapon, félelemből vagy a bevett sztereotípiák mentén ítéletet mondanánk az atomról.