Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a jelenleg érvényben lévő (dublini) szabályozás arra az országra hárítja a menedékkérők ellátását és kérelmeik elbírálását, ahol az unió területére beléptek.
Tájékoztatása szerint az egyik javasolt terv megtartaná az érvényben lévő szabályozást, ugyanakkor lehetőséget biztosítana egy rendkívüli mechanizmus aktiválására azoknak az országoknak, amelyek nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő migrációs nyomással. A Dublin+ névvel ellátott javaslat szerint ezek az országok segítséget kérhetnének az uniótól a területükön tartózkodó menedékkérők tagállamok közötti elosztásában.
Az alelnök aláhúzta: a rendszer működésének feltétele, hogy a tagállamok a szolidaritás alapján részt vegyenek a bevándorlók befogadásában. Ez a megoldási javaslat továbbra is arra kötelezné a frontországokat, hogy erősítsék meg határellenőrzésüket az európai külső határok védelme érdekében – szögezte le.
A másik javaslat szerint a tagállamok helyett központilag dolgoznák fel a menedékkérelmeket, a feladatot az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) végezné el. Ez elképzelés szerint is folyamatos lenne a menedékkérők tagországok közötti elosztása, a gördülékeny működést kvóták alapján, a tagállamok beleegyezésével biztosítanák.
A menekültek elosztása a második terv szerint egy még kidolgozásra váró „disztribúciós kulcs” alapján zajlana, amelyhez elengedhetetlen a tagországok szolidaritása a rászoruló országokkal. Ez a megoldási rendszer is levenné a frontországokról a jelenleg rájuk nehezedő nyomást – emelte ki az alelnök.
Timmermans úgy véli, a válság megoldását gyengíti, hogy a tagállamok nem egyformán alkalmazták a közös migrációs szabályozást. Ezt harmonizálni kell, és teljes körűen be kell tartani – jelentette ki.
A szerdán bemutatott javaslatok korszerűsítenék és erősítenék a jelenlegi rendszert, emellett megteremtenék a biztonságos és legális bevándorlás lehetőségét is – tette hozzá.
Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy megkezdődött a nemzetközi védelemre nem jogosult illegális bevándorlók visszatoloncolása Görögországból Törökországba. Jó kezdetnek nevezte a migrációs válság megoldásához az uniós–török megállapodás végrehajtását, de úgy vélekedett, hogy nagyon lassan halad. Reményét fejezte ki, hogy a kezdeti nehézségek leküzdésével felgyorsul a mechanizmus. Leszögezte: a jó működéshez Ankara is garantálja, hogy jogi védelmet biztosít a visszaküldött és védelemre szoruló menedékkérőknek.
A német kormány üdvözli az Európai Bizottság javaslatait az uniós menekültügyi rendszer reformjáról, és sürgeti az átalakítás megkezdését. Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter szerint a javaslatok jó irányba mutatnak, és a tagországoknak minél hamarabb el kell kezdeniük a vitát róluk. A reform sarkalatos elemeiről még az idei első félévben, a holland uniós elnökség idején meg kell állapodni – nyilatkozott a német belügyminiszter Berlinben.
A vita legfőbb pontja a menekültek tagországok közötti elosztását szabályozó új mechanizmus lesz – jósolta Thomas de Maiziere.
Úgy vélte, a tagországoknak közeledniük kell egymáshoz, hogy sikerüljön „tartós európai megoldást” kidolgozni, amelynek alapján a bizottságnak azonnal meg kell kezdenie a jogszabály szövegezését. Németország ebben a folyamatban teljes erővel támogatja majd a holland és a következő, szlovák soros elnökséget – emelte ki a miniszter.
A bizottsági javaslat számos ponton egyezik a német elképzelésekkel. Németország így egyetért az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megerősítésével, hatáskörének bővítésével, egy menekültelosztási mechanizmus kiépítésével, és a többi között támogatja a biztonságos származási országokból érkező menedékkérőkre vonatkozó eljárások felgyorsítását, és az úgynevezett másodlagos migráció – a menedékkérők és menekültek uniós tagországok közötti vándorlásának – visszaszorítását célzó intézkedéseket.
Thomas de Maiziere hangsúlyozta: a menekültválság nap mint nap megmutatja, hogy tovább kell fejleszteni az EU menekültügyi rendszerét. Az uniós külső határok védelmében Törökországgal együttműködve „már elértünk fontos eredményeket, a tervezett új határ- és partvédelmi ügynökség pedig további javuláshoz vezet majd” – mondta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa a tárca közleménye szerint.
Nem nyerték meg a cseh politikusok tetszését Brüsszel javaslatai a menekültrendszer megreformálására.
„A cseh kormány nem fog egyetérteni semmiféle állandó kvótarendszerrel. A migrációs politikának továbbra is az egyes tagállamok ellenőrzése alatt kell maradnia” – jelentette ki Bohuslav Sobotka miniszterelnök a brüsszeli javaslatokra reagálva.
„Az európai menekültügyi politika reformja továbbra is a kötelező kvótákon alapszik. Ezekre ismételten nemet mondtunk. Az iraki keresztények csehországi ügye is azt bizonyítja, hogy a kvóták nem működőképesek” – vélekedett Milan Chovanec belügyminiszter.
Csehország egy humanitárius projekt keretében másfél száz iraki keresztény menekültet fogadott be. Közülük huszonöten meggondolták magukat, és a múlt hét végén Németországba távoztak, ahol menedéket kértek. Ezt azzal indokolták, hogy rokonaik vannak Németországban. Prága erre reagálva leállította a projekt folytatását.
„Éppen csak megállapodtunk Törökországgal, és máris pótprojektet tervezünk? Ez vagy alacsony önbizalomra vagy európai zűrzavarra vall” – szögezte le a belügyi tárca vezetője.
Megszólalt Milos Zeman államfő is, aki határozottan az állandó kvóták ellen van. „Ez az álruhás kvótákra is vonatkozik. Brüsszelnek határozottan nemet kell mondanunk” – tolmácsolta az elnök véleményét Jirí Ovcácek szóvivő.
A szerdán nyilvánosságra hozott brüsszeli javaslatokat egyhangúlag a cseh ellenzék is elfogadhatatlannak minősítette.
A németek profitálnak a bevándorlásból, de sok országnak nincsen szüksége olcsó alulképzett munkaerőre – egyebek között ezt a témát is érintette Philippe Legrain brit író és közgazdász, aki a közelmúltban látogatott Budapestre.
