Magyarország esetében a rendőrségen kívül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal repülőtéri igazgatósága, az Alkotmányvédelmi Hivatal légi forgalmi és repülőtéri kirendeltsége, valamint a Terrorelhárítási Központ is ellenőrzi azokat a dolgozókat, akik belépőkártyát igényelnek a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér valamely kritikus területére – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság megkeresésünkre küldött válaszából. Ilyen kritikus terület például a légi irányítás.
Ha bármilyen információ felmerül, amely a munkavállaló előéletével vagy jelenlegi életvitelével kapcsolatban „a repülőtér zavartalan működésére, illetve biztonságára kockázati tényezőt jelenthet”, a hatóság megtagadhatja a belépést a repülőtérre. Az ellenőrzésre nemcsak egyszer, a munkavállalás kezdetén kerül sor, hanem rendszeresen évente, illetve visszatérően kétévente, a belépőkártya érvényességi idejének lejártakor.
Fontos megemlíteni, hogy bár 2004-ben két csecsen merénylő sikeresen robbantott fel két orosz utasszállító gépet, a következő hasonló incidensre csak 2015 októberében került sor, amikor az Iszlám Állam pusztított el egy szintén orosz csarterjáratot, ráadásul belső segítséggel – hívta fel a figyelmünket Rácz András, a Finn Külügyi Intézet terrorizmussal is foglalkozó szakértője. Hangsúlyozta:
a folyamatos próbálkozások ellenére hasonló támadásra tizenegy éven keresztül nem került sor, minden akciót sikerült megakadályozni.
Az állandó személyzet-ellenőrzés gyenge pontja lehet ugyanakkor Rácz András szerint, ha egy terrorszervezettel kapcsolatba hozható személy felügyeli azt a detektorkaput, amelyen a gépek utasait engedik át, így ellenőrizve azt, hogy van-e náluk fegyver vagy akár robbanóanyag. Így ugyanis akár segíthetik is veszélyes anyagok utastérbe jutását. Ugyanez igaz a poggyászokat ellenőrző személyzetre, illetve a repülőtéri dolgozók átvilágítását végzőkre is.
Könnyű lenne azt mondani, hogy az összes gyanús személyt ki kell rúgni a kritikus helyekről, ez azonban jogilag nagyon nehezen megindokolható. Egyrészt nehéz pontosan lehatárolni, hogy ki tekinthető kockázatos személynek. „Ha valakiről kiderül, hogy terrorista, akkor tiszta sor, hogy veszélyt jelent, és minimum el kell küldeni. De ha valaki csak iszlamista videókat néz az interneten vagy radikális eszmékkel szimpatizál, az nem bűncselekmény, ergo jogilag nem is lehet kizáró ok” – magyarázta Rácz. Ráadásul az alkalmazottak ilyen részletességű, a magánéletük mélységeire is kiterjedő átvilágítása csak bonyolult jogi eljárást követően valósulhat meg, ami teljesen indokolt is, lévén az illetők legelemibb személyiségi jogairól van szó.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!