Dübörög a német gyarmatosítás?

Európa jövőjéről beszélgettek a Terror Házában, de nagyon hamar Németország kritizálásába ment át a diskurzus.

A német kancellár konzultáció nélkül magához ragadja az irányítást, és nem veszi észre, hogy még egy problémával növeli az amúgy is súlyos helyzetet – ennek a véleménynek már Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója adott hangot, amikor az utóbbi egy év tanulságait értékelte. Szerinte a migrációs válság félrekezelése oda vezethető vissza, hogy Európa identitás- és kulturális válságban van, felmondta az alapértékeit, amik helyett nincsenek újak, illetve amik vannak, azok széttöredezett identitásokhoz kapcsolódnak, ezek pedig képtelenek tágabb csoportnak, a társadalomnak adni valamit.

Schmidt Merkel és a magyar kormány vitáira utalva elmondta: ha a német kancellár tanult volna történelmet, emlékezne rá, elődei közül Otto von Bismarcknak, Konrad Adenauernek és Helmut Kohlnak is világos volt, hogy keletre oda kell figyelni, ottani szövetségesek nélkül ugyanis Németország bajba kerülhet nyugaton.

A főigazgató nagy eredménynek tartja, hogy kelet-közép-európai államok, Magyarországgal egyetemben közösen tudtak felszólalni a nyugati politika, így a menekültek kötelező szétosztására kitalált kvótarendszer ellen, szerinte térségünk rájött arra, hogy 25 évvel a szovjet diktatúra alóli felszabadulás után egy nyugati diktatúrába kezdünk belekerülni, emiatt pedig egyfajta életösztön ébredt fel bennünk.

Schmidthez hasonlóan Frank Furedi szociológus is kitért a nyugati világ értékválságára, szerinte Európában nem értjük a történelmi konzekvenciákat, Németországban például ahelyett, hogy becsületesen vitáznának a történelmükkel, inkább kitaláltak egyet az európaiság és a multikulturalizmus nagyságát dicsérve. „A politikai elit a német újraegyesítés után nem tudott mit csinálni hazája történelmével, és ahelyett, hogy kitalálta volna, mit jelent németnek lenni, inkább eljátszották, hogy nem németek, hanem európaiak” – érzékeltette Furedi a német nép identitásválságát.

A szociológus szerint az utóbbi időben régi tabuk tűntek el, de újak jöttek helyettük. Miközben Nyugaton „ócsárolják” a határokat, újakat építenek, ilyen például a főleg az amerikai egyetemeken elterjedt „safe space” jelensége (lásd keretes írásunkat). Füredi szerint ma nem országok, hanem maguk körül építenek határokat az emberek. „Feladjuk a kultúránkat, újfajta határokat építünk, és hazudunk magunknak, mert azt mondjuk, a határok nem fontosak” – tette hozzá. Kijelentette: ha Európa nem tudja, mit jelent az európai történelem, akkor elég nagy problémáink vannak.

A jelenlévők közül Boris Kálnoky újságíró is kiemelte az egységes kelet-közép-európai fellépést a nyugati akarattal szemben. Szerinte mindeddig térségünkben az számított jó kormánynak, ami úgy viselkedett, mint egy nyugati, de ez változóban van, ez az újfajta kelet-közép-európai szerepvállalás pedig fék és egyensúly lehet Nyugat-Európa számára. Kijelentette: eddig nyugaton azt gondolták, nincs olyan, hogy keleten másként gondolkoznak, vagy ha igen, azt nyugaton utálták.