A felek kölcsönösen egymást vádolták a szombaton is folytatódó harcok elindításával, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök azonnali tűzszünetre és önmérsékletre szólított fel. Az örmény fél állítása szerint az azerbajdzsáni hadsereg nehéztüzérségi fegyverek, harckocsik és helikopterek bevetésével indított masszív támadást, amelynek során egy azeri helikoptert lelőttek. Azerbajdzsán azonnal tagadta mindezt, és közölte, hogy egyetlen helikopterét sem lőtték le, fegyveres erői csak arra reagáltak, hogy örmény oldalról nehéztüzérségi fegyverekkel és aknavetőkkel lőtték állásaikat. Mindkét oldal arról számolt be, hogy „jelentős veszteségeket\" okozott a másik félnek. Az örmények közlése szerint egy 12 éves kisfiú életét vesztette, további két ember pedig megsebesült az azeri tüzérségi támadásban, míg Azerbajdzsánban egy polgári személy halt meg.
Hovik Abrahamján örmény miniszterelnök összehívta a kormány rendkívüli ülését, és közölte, hogy kész minden szükséges intézkedést megtenni a helyzet stabilizálására. Örményország és Azerbajdzsán az 1980-as évek vége óta konfliktusban áll egymással Hegyi Karabah ügye miatt. A többségében örmények lakta terület az 1990-es évek elején – Örményország támogatásával vívott – véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig zajló háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Karabah függetlenségét, de ezt csak néhány ország ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
A háborús állapotokat az 1994 óta érvényes, Moszkvában kötött fegyverszünettel kívánták rendezni, azt azonban mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Az éveken át tartó tárgyalások és a tűzszünet aláírása ellenére viszont a mai napig nem kötött békét egymással a két dél-kaukázusi ország. Az utóbbi hónapokban egyre gyakoribbá váltak az összetűzések a két ország fegyveres erői között, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet pedig fenntarthatatlannak nyilvánította a jelenlegi helyzetet. Baku kilátásba helyezte, hogy diplomáciai megoldás híján képes és hajlandó akár erővel is visszafoglalni Hegyi Karabahot, mire Örményország tudatta, hogy semmilyen azeri katonai akciót nem hagy megválaszolatlanul.
