Enyhén más mintát követ a holland közszférareform, mint a magyar. Az amszterdami kabinet a héten arról döntött, hogy a jegybanki csúcsvezetők, televíziós személyiségek és más, a közszférában foglalkoztatott osztályvezetők éves jövedelme nem lehet több a miniszteri járandóságnál. Klaas Knot jegybankvezérnek például ezután be kell érnie az évi 179 ezer eurós (közel 56 millió forint) adózás előtti jövedelemmel. Érdekes egybeesés, hogy ilyen módon már majdnem megkeresné azt az összeget, mint magyar kollégája, Matolcsy György, akinek a közelmúltban duplázták meg a bérét. A 2011 óta a Holland Nemzeti Bank élén álló szakembert azonban még így sem kell félteni, az Európai Központi Bank kormányzótanácsában és a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsában is dolgozik.
Némiképp levon az intézkedés súlyából, hogy a holland kormány már négy éve is ugyanezzel a módszerrel szabta meg az állami költekezés határait. De 2012-ben még nem a miniszteri, hanem a kormányfői éves jövedelem (228 ezer euró) volt a mérvadó. Ekkor Klaas Knot még 443 ezer eurót, Ronald Gerritse, a holland pénzügyi felügyelet elnöke 510 ezer eurót vitt haza éves szinten.
Egy belügyminisztériumi jelentés szerint az állami médiaszolgáltatónál negyvenen, a tudományos akadémián legalább 75-en, a jegybanknál és a külön működő pénzpiaci felügyeletnél 69 közép- és csúcsvezető keres többet, mint a meghatározott limit. A kormánytisztviselők és önkormányzati vezetők között is akadnak csúcskategóriájú keresők. A tervek mégsem annyira drasztikusak, mert nem rögtön csökkenne a fizetés, hanem három év alatt folyamatosan kevesebb jelenne meg hó végén a bankszámlákon.
Egy évvel az országgyűlési választások előtt akár kampányintézkedésnek is tűnhet a Mark Rutte vezette kabinet célkitűzése, különösen annak fényében, amiről a leginkább költségvetési tanácsnak nevezhető állami gazdaságkutató intézet (CPB) beszél legutóbbi kivetítésében. Eszerint a holland költségvetés nem is áll olyan rosszul, az államháztartás egyensúlyban van, a deficit szóba sem kerül, sőt, a 2021-ig tervezett évi bevételek kicsit meg is haladhatják a kiadásokat az optimista forgatókönyvnek megfelelően. És mivel az unió a GDP 3 százalékáig engedi elszaladni a deficitet, ez akár 27 milliárd euró szabad elköltését is lehetővé teszi öt év alatt. A Financieele Dagblad üzleti lapban is ismertetett tanulmány úgy véli, mindez a bal- és a jobboldali pártok fantáziáját is beindíthatja. A baloldal a bérek felzárkóztatása, a jobboldal az adócsökkentés ötletét veheti elő. Mindezek tetejébe az agytröszt szerint 2021-ig a külső államadósság a sok EU-tagállam által irigyelhető 60 százalék körüli szintre is visszaeshet.
