– A látványosan fejlődő Kazany Moszkva, Szentpétervár vagy Szocsi mellett Oroszország ablaka a világra. Egy nagyon sajátos ablak, maga Tatárföld ugyanis Oroszország több tekintetben is különleges régiója. Miben rejlik ez a különlegesség?
– Mindenekelőtt a fejlett ipari bázisban, a magasan képzett emberi tőkében és az ásványkincstartalékok nagyságában. Ez a három adottság teszi versenyképessé Tatárföldet.
– A régió különlegessége politikai értelemben is megjelenik. Emlékszünk a kilencvenes évekre, amikor a szuverenitások virágzása idején Tatárföld az országon belüli függetlenségi törekvések élharcosa volt. Tatárföldet ma is úgy emlegetik, mint „állam az államban”. Milyen ma a régió és a föderális központ viszonya?
– Az Oroszországi Föderáció egyik alanya, s a régió működésének jogi kereteit egyszerre határozza meg az orosz és a tatár alkotmány. A Szovjetunió szétesése után az orosz államiság különleges körülmények között alakult, érzékenyen befolyásolták ezt a folyamatot a privatizáció és a költségvetési viszonyok. Ez azonban már a múlt, s bár a régiók széles jogkörökkel bírnak, Tatárföld működése a föderális törvényekkel összhangban zajlik, ami azt is jelenti, hogy nemzetközi kapcsolataink építésében Moszkva támogatását élvezzük.
– Tatárföld sajátossága a különböző kultúrák és vallások találkozása Oroszországon belül. Manapság – mindenekelőtt az iszlám radikalizmus erősödése miatt – az iszlám és a keresztény kultúrkör találkozásait rendkívüli feszültség kíséri. A hírekből ítélve a szélsőségek megjelenése Tatárföldet is érinti. Mint a közelmúltban olvashattuk, intézkedéseket foganatosítottak a radikális irányzatokkal szimpatizáló imámokkal szemben. Milyen veszélyt jelentenek a társadalmi békére a vahabiták?
– A vahabiták erősödése az egész világra veszélyt jelent, miközben a tradicionális iszlám a többi hagyományos vallási irányzattal egyetemben a stabilitás záloga és a kiszámíthatóság, a megbízhatóság garanciája. A nemrégiben megjelent vahabita szélsőség megpróbálja aláásni ezt a rendet, s ezt nem engedhetjük meg. Így nem támogathatjuk azon imámok tevékenységét sem, akik szélsőséges eszméket hirdetnek, s ezt a megközelítést ajánljuk európai kollégáinknak is.
– S milyen a támogatottsága a hívők körében a vahabizmusnak?
– Ez egyelőre egy marginális irányzat, amely elsősorban az információk hiányából, a tudatlanságból táplálkozik. Sokáig úgy gondoltuk, hogy ez is az iszlám része, s nem fordítottunk rá elég figyelmet. Idővel azonban kiderült, hogy ez a megközelítés veszélyes, mert megpróbálja az iszlám híveit elszigetelni más vallásoktól, sőt igyekszik azokkal mindenkit szembefordítani. Az iszlám felsőbbrendűségét, az erőszak alkalmazásának megengedését hirdeti, ami nem jellemzi a tradicionális iszlámot. Már több száz éve egyetértésben élünk Oroszország többi népével, s ezt a békét meg is akarjuk őrizni. Védjük az értékeinket, s gyorsan reagálunk az ezzel szembemenő folyamatokra, így a szélsőséges irányzatok megjelenésére is.
– Tatárföld Oroszország egyik leggazdagabb és legdinamikusabban fejlődő régiója. Mennyiben foghatják meg, lassíthatják ezt a fejlődést az egész országot érintő, a gazdasági kapcsolatokra érzékenyen ható szankciók?
– Károkat okoz minden durva beavatkozás a gazdasági folyamatokba, így természetesen ez is. Európai partnereinket azonban ezek az általuk bevezetett szankciók érzékenyebben érintették, mint minket. Számunkra sem komfortos ez az Oroszország és az Európai Unió között megnövekedett feszültség teremtette helyzet, foglalkozunk az import helyettesítésével, s igyekszünk új partnereket keresni. Látjuk azonban azt is, hogy nem lehet minden tojást egy kosárba rakni, így az európai országok hozzáállása sem egységes. Az Európai Unió a nézeteltérések tisztázása, a politikai megoldás keresése helyett beavatkozik az üzleti kapcsolatokba, s ezt nem tartom helyes hozzáállásnak. Tárgyalásaim azt is megerősítették, hogy ezt a megközelítést az üzleti körök sem támogatják, az Oroszországot stratégiai partnereként kezelő Magyarország is elfogadhatatlannak és károsnak tartja. Bízom azonban benne, hogy győz a józan ész, s az európai emberek mérlegre teszik majd azon politikusaik tevékenységét, akik politikai céljaikért olyan eszközöket vetnek be, amelyekkel saját polgáraiknak is kárt okoznak.
– Az európai szankciókat említette, ám Tatárföldet nyelvi, kulturális közelsége okán különleges kapcsolatok fűzik ahhoz a Törökországhoz is, amellyel az ominózus vadászgép lelövése miatt látványosan megromlottak Oroszország kapcsolatai. Mennyiben érintik érzékenyen Tatárföldet a Moszkva által Ankarával szemben bevezetett szankciók?
– Mint ön is utalt rá, ez számunkra különleges kérdés. A kapcsolatokban érezhető némi lassulás, de a szankciók nem szakították el a Tatárföld és Törökország közötti gazdasági szálakat. A nálunk jelen lévő török cégek folytatják tevékenységüket, a projektek nem álltak le. Természetesen viszszaveti az együttműködésünket mindaz, ami történt, s Tatárföld a kialakult politikai válság mielőbbi megoldásában érdekelt.
