Ki lesz az ENSZ új vezetője?

Az esélylatolgatások alapján egy közép-európai nő lenne az ideális új főtitkár.

Magyar szempontból érdemes azt is kiemelnünk, sokáig úgy tűnt, Áder János is ambicionálja a jelölést, ám végül elhalt az ötlet. A magyar államfőt épp Ban Ki Mun és a Világbank elnöke, a dél-koreai Jim Yong Kim hívta meg, hogy vállaljon szerepet a világszervezet most alakult vízügyi testületében – ezt ő el is fogadta. Kiszelly Zoltán szerint a magyar diplomácia rájött, mivel Áder Jánosnak korábban nem volt ENSZ-tapasztalata, ezért nem erőltették a főtitkári jelölését. A politológus hozzátette, a magyar államfő karrierje már csak karaktere, a környezetvédelem ügyében mutatott aktivitása miatt is inkább Bill Clinton ugyancsak a környezetvédelem témájában aktív egykori alelnöke, Al Gore-éhoz lehet majd hasonló. Ennek függvényében kérdés tehát, kit támogat Magyarország. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az egyik jelölt, Igor Luksic április 8-i budapesti látogatásán arról beszélt, Magyarország egy nyugat-balkáni jelöltet szívesen látna, szerinte erre Luksic is alkalmas lenne, ám a kormány még nem hozta meg a végleges döntést erről. Megkérdeztük a szaktárca sajtóosztályát, van-e már konkrét személy, akit Magyarország támogat, illetve egyeztetnek-e egy esetleges közös jelöltről a visegrádi országokkal. Válaszként a miniszter nyilatkozatának április 8-i, MTI-tudósításban is szereplő, a kérdéseinkben általunk is idézett szavait kaptuk vissza.

Irina Bokova

A bolgár politikusnőt az egyik nagy esélyesként tartják számon, és egyes pletykák szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök hathatós támogatását is élvezi. Javára írják, hogy folyékonyan beszél négy nyelven, ráadásul ismerős az ENSZ-ben, hiszen annak nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetét (UNESCO) vezeti, és az értékelések szerint nem is rosszul. Árnyékot vethet rá viszont kommunista családi múltja.

Vesna Pusic

Az egykori horvát külügyminiszter a liberalizmusáról híres. Amolyan igazi aktivista típus, büszkén vállalja, hogy már a 80-as években is keményvonalas feminista volt. Az európai integráció, a nemi egyenlőség és a melegjogok elkötelezett harcosa, olyannyira, hogy hazájában kiérdemelte „az évtized melegbarátja” címet is. Anyanyelvén kívül angolul és németül is beszél, kelet-európai és nő, ám nem éppen egy karrierpolitikus.

Szrgjan Kerim

A 67 esztendős egykori macedón külügyminiszter tapasztalt akadémikus, több száz nemzetközi konferenciával a háta mögött, kisujjában van a diplomácia. Precíz tudóshoz méltóan már jelöltsége bejelentésekor kidolgozott, öt pontból álló reformtervezettel állt elő az ENSZ megújítására. Ebben az olyan általánosan elpufogtatott témák mellett, mint a klímaváltozás és a nemi egyenlőség, külön prioritást szánt a biztonságnak és migrációnak is.

Natalia Gherman

A moldovai politikusnő alig 47 esztendős, de máris hosszú politikai karrier áll mögötte. Sikere nem is csoda: édesapja az ország korábbi elnöke volt. Végigjárva a ranglétrát dolgozott már az ENSZ-ben, nagykövetként is, végül külügyminiszteri és kormányfő-helyettesi megbízásig jutott. Mottója: egy hatékony ENSZ-re még sosem volt annyira szükség, mint most, legyen szó akár a szegénység leküzdéséről, vagy a bolygónk megmentéséről.

Igor Luksic

Huszonöt évesen még le sem diplomázott és parlamenti képviselő, 3 évvel később már pénzügyminiszter, újabb hat évre rá Montenegró miniszterelnöke, most pedig a változatosság kedvéért éppen a külügyet vezeti. Irigylésre méltó karrier, ha pedig figyelembe vesszük, hogy még mindig csak 39 éves, nincs csodálkoznivaló az ambícióin. Fiatalos, tele ötletekkel és dinamikával, ő a rohanó XXI. század kihívásaira választ adó friss és új arc.

Helen Clark

Egykori új-zélandi miniszterelnök, és jelenleg is az ENSZ fejlesztési programjának adminisztrátora, azaz a világszervezet harmadik legmagasabb rangú tisztviselője. Nem rossz ajánlólevél, ráadásul közismert elképesztő munkabírásáról. Hátrányára lehet, hogy meglehetősen megosztó személyiség, például a házasság és a gyermekvállalás ellen volt, mert az hátráltatta volna a karrierjét, és nagy békevágyában teljesen leépítette az új-zélandi légierőt.

António Guterres

A 66 esztendős szocialista politikus 1995–2002 között Portugália kormányfője, és sokáig a Szocialista Internacionálé elnöke volt. Fontosságát most mégis inkább az adja, hogy 2015-ig, tíz éven keresztül az ENSZ menekültügyi főbiztosaként dolgozott, azaz a világ egyik legnagyobb humanitárius segélyszervezetét irányította. Hogy ez a tapasztalat javára válik, vagy a jelenlegi helyzetet szemlélve inkább kudarcként róják a szemére, még a jövő zenéje.

Vuk Jeremic

A hivatalomban eltöltött 1500 nap alatt több mint ezerszer repültem, több mint száz országban jártam, és a világ külügyminisztereinek 90 százalékát ismerem – így jellemezte magát az egykori szerb külügyminiszter. Kétségtelen, nemcsak ő ismer mindenkit, de őt is jól ismerik, és „felhelyezte Szerbiát a térképre”. Egyben ellentmondásos személyiség: hazafiasságára és Koszovó függetlensége elleni heves fellépéseire sokan emlékezhetnek még.

Danilo Türk

A volt szlovén elnök ezer szállal kötődik az ENSZ-hez, hiszen nagykövetként, majd Kofi Annan közeli tanácsadójaként és főtitkárhelyettesként is dolgozott a világszervezetnél. Mostanában mégis inkább a katedrára cserélte a diplomáciát, az Egyesült Államoktól Kínáig több egyetemen is tanít. Szakterületei a nemzetközi jog és az emberi jogok, programjában is az együttműködést, a fenntartható fejlődést és az emberi jogok fontosságát hangsúlyozta.