Hetven éve nem fordult elő ilyen az ENSZ történetében. A közvélemény még a megválasztása előtt megismerhette azokat, akiket a távozó Ban Ki Mun helyére jelöltek. Ha ez nem lenne elég, múlt héten, három napon át meghallgatást is szerveztek számukra, ahol a 193 állandó tag mellett a civilek is faggathatták a világ talán legpatinásabb diplomáciai tisztségére pályázókat. Összesen végül kilencen „szállnak ringbe”, s kampányolják végig a nyarat, végül októberben derül ki, ki lesz az új főtitkár. Az elmúlt időszakban egyre több helyről hallani, a legideálisabb jelölt egy közép-európai nő lenne, ezt kicsit leszűkítve, a balkáni régióból érkezne. Eddig ugyanis szűkebb térségünkből nem állt soha vezető a világszervezet élén.
Ezt figyelembe véve három olyan pályázó van, akire illik ez. Közülük a legesélyesebbnek a bolgár Irina Bokova tűnik, ő jelenleg is az ENSZ-ben tevékenykedik, a mostanság az Iszlám Állam műemlékrombolása ügyében a szavát hallató örökségvédelmi hivatalt, az UNESCO-t vezeti. Rajta kívül Vesna Pusic volt horvát külügyminiszter és Natalia Gherman volt moldáv külügyér felel meg ennek az „elvárásnak”. A női főtitkár ötlete a kolumbiai ENSZ-nagykövettől, Maria Emma Mejiától indult, aki tavaly év végén egy körlevelet küldött szét kollégái között. Ezt végül 44 tagállam írta alá, ugyanakkor a dokumentumot egy állandó biztonsági tanácstag (Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína) sem jegyezte ellen. Akkor például az oroszok úgy reagáltak, ők a legmegfelelőbb személyt szeretnék a posztra, nemtől függetlenül.
– Nem elhanyagolható a női jelölt megválasztását kezdeményező mozgalom, ám talán még ennél is fontosabb, hogy a pályázó hány állandó Biztonsági Tanács-tagot képes meggyőzni a támogatásáról – értékelte a jelenlegi helyzetet lapunknak Kiszelly Zoltán. Ha pedig a politológus által is kiemelt szempontot nézzük, akkor Bokova itt is jól áll. A bolgár diplomatát orosz kötődése miatt már egyenesen Putyin jelöltjeként emlegetik. Míg Pusic esélyeit nehezíti, hogy kihátrált mögüle az új horvát kormány. Kiszelly azt is kiemelte, igen nagy előnyt jelent az ENSZ-tapasztalat. A jelöltek közül Bokova és az új-zélandi Helen Clark jelenleg is vezető posztban van a világszervezetnél, utóbbi a fejlesztési szekciót irányítja. Rajtuk kívül Danilo Türk korábban a főtitkár-helyettesi posztot is betöltötte, míg António Guterres tavaly év végéig a manapság igen fontos menekültügyi főmegbízott volt, és Natalia Gherman is dolgozott az ENSZ-ben. Külön érdekesség, hogy a sportesemények mintájára a Sportsbet irodánál lehet fogadni a főtitkárjelöltekre. Az előbb említett, erős világszervezeti kötődésű jelöltek állnak jelenleg az élen. Bokova győzelmére négyszeres, Clark befutására ötszörös, Guterresre hét és félszeres, míg Türkre tízszeres pénzt fizetnek.
Magyar szempontból érdemes azt is kiemelnünk, sokáig úgy tűnt, Áder János is ambicionálja a jelölést, ám végül elhalt az ötlet. A magyar államfőt épp Ban Ki Mun és a Világbank elnöke, a dél-koreai Jim Yong Kim hívta meg, hogy vállaljon szerepet a világszervezet most alakult vízügyi testületében – ezt ő el is fogadta. Kiszelly Zoltán szerint a magyar diplomácia rájött, mivel Áder Jánosnak korábban nem volt ENSZ-tapasztalata, ezért nem erőltették a főtitkári jelölését. A politológus hozzátette, a magyar államfő karrierje már csak karaktere, a környezetvédelem ügyében mutatott aktivitása miatt is inkább Bill Clinton ugyancsak a környezetvédelem témájában aktív egykori alelnöke, Al Gore-éhoz lehet majd hasonló. Ennek függvényében kérdés tehát, kit támogat Magyarország. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az egyik jelölt, Igor Luksic április 8-i budapesti látogatásán arról beszélt, Magyarország egy nyugat-balkáni jelöltet szívesen látna, szerinte erre Luksic is alkalmas lenne, ám a kormány még nem hozta meg a végleges döntést erről. Megkérdeztük a szaktárca sajtóosztályát, van-e már konkrét személy, akit Magyarország támogat, illetve egyeztetnek-e egy esetleges közös jelöltről a visegrádi országokkal. Válaszként a miniszter nyilatkozatának április 8-i, MTI-tudósításban is szereplő, a kérdéseinkben általunk is idézett szavait kaptuk vissza.
Irina Bokova
A bolgár politikusnőt az egyik nagy esélyesként tartják számon, és egyes pletykák szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök hathatós támogatását is élvezi. Javára írják, hogy folyékonyan beszél négy nyelven, ráadásul ismerős az ENSZ-ben, hiszen annak nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetét (UNESCO) vezeti, és az értékelések szerint nem is rosszul. Árnyékot vethet rá viszont kommunista családi múltja.
Vesna Pusic
Az egykori horvát külügyminiszter a liberalizmusáról híres. Amolyan igazi aktivista típus, büszkén vállalja, hogy már a 80-as években is keményvonalas feminista volt. Az európai integráció, a nemi egyenlőség és a melegjogok elkötelezett harcosa, olyannyira, hogy hazájában kiérdemelte „az évtized melegbarátja” címet is. Anyanyelvén kívül angolul és németül is beszél, kelet-európai és nő, ám nem éppen egy karrierpolitikus.
Szrgjan Kerim
A 67 esztendős egykori macedón külügyminiszter tapasztalt akadémikus, több száz nemzetközi konferenciával a háta mögött, kisujjában van a diplomácia. Precíz tudóshoz méltóan már jelöltsége bejelentésekor kidolgozott, öt pontból álló reformtervezettel állt elő az ENSZ megújítására. Ebben az olyan általánosan elpufogtatott témák mellett, mint a klímaváltozás és a nemi egyenlőség, külön prioritást szánt a biztonságnak és migrációnak is.
Natalia Gherman
A moldovai politikusnő alig 47 esztendős, de máris hosszú politikai karrier áll mögötte. Sikere nem is csoda: édesapja az ország korábbi elnöke volt. Végigjárva a ranglétrát dolgozott már az ENSZ-ben, nagykövetként is, végül külügyminiszteri és kormányfő-helyettesi megbízásig jutott. Mottója: egy hatékony ENSZ-re még sosem volt annyira szükség, mint most, legyen szó akár a szegénység leküzdéséről, vagy a bolygónk megmentéséről.
Igor Luksic
Huszonöt évesen még le sem diplomázott és parlamenti képviselő, 3 évvel később már pénzügyminiszter, újabb hat évre rá Montenegró miniszterelnöke, most pedig a változatosság kedvéért éppen a külügyet vezeti. Irigylésre méltó karrier, ha pedig figyelembe vesszük, hogy még mindig csak 39 éves, nincs csodálkoznivaló az ambícióin. Fiatalos, tele ötletekkel és dinamikával, ő a rohanó XXI. század kihívásaira választ adó friss és új arc.
Helen Clark
Egykori új-zélandi miniszterelnök, és jelenleg is az ENSZ fejlesztési programjának adminisztrátora, azaz a világszervezet harmadik legmagasabb rangú tisztviselője. Nem rossz ajánlólevél, ráadásul közismert elképesztő munkabírásáról. Hátrányára lehet, hogy meglehetősen megosztó személyiség, például a házasság és a gyermekvállalás ellen volt, mert az hátráltatta volna a karrierjét, és nagy békevágyában teljesen leépítette az új-zélandi légierőt.
António Guterres
A 66 esztendős szocialista politikus 1995–2002 között Portugália kormányfője, és sokáig a Szocialista Internacionálé elnöke volt. Fontosságát most mégis inkább az adja, hogy 2015-ig, tíz éven keresztül az ENSZ menekültügyi főbiztosaként dolgozott, azaz a világ egyik legnagyobb humanitárius segélyszervezetét irányította. Hogy ez a tapasztalat javára válik, vagy a jelenlegi helyzetet szemlélve inkább kudarcként róják a szemére, még a jövő zenéje.
Vuk Jeremic
A hivatalomban eltöltött 1500 nap alatt több mint ezerszer repültem, több mint száz országban jártam, és a világ külügyminisztereinek 90 százalékát ismerem – így jellemezte magát az egykori szerb külügyminiszter. Kétségtelen, nemcsak ő ismer mindenkit, de őt is jól ismerik, és „felhelyezte Szerbiát a térképre”. Egyben ellentmondásos személyiség: hazafiasságára és Koszovó függetlensége elleni heves fellépéseire sokan emlékezhetnek még.
Danilo Türk
A volt szlovén elnök ezer szállal kötődik az ENSZ-hez, hiszen nagykövetként, majd Kofi Annan közeli tanácsadójaként és főtitkárhelyettesként is dolgozott a világszervezetnél. Mostanában mégis inkább a katedrára cserélte a diplomáciát, az Egyesült Államoktól Kínáig több egyetemen is tanít. Szakterületei a nemzetközi jog és az emberi jogok, programjában is az együttműködést, a fenntartható fejlődést és az emberi jogok fontosságát hangsúlyozta.
