Miután a múlt héten az Iszlám Állam az aknavetőkkel lőtte a kurdok észak-iraki állásait, a pesmerga harcosok arra panaszkodtak, hogy hányingerük van, és ég a szemük: a tünetek egyértelműen arra utaltak, hogy mustárgázt használtak ellenük.
Mivel a kurd regionális kormány egyre gyakrabban tapasztalta, hogy a dzsihadisták vegyi fegyverekkel támadnak, gázmaszkokat kértek az Egyesült Államoktól és más nyugati országoktól, azonban ezeket a mai napig nem kapták meg – írja a Foreign Policy.
1988. március 16. – szinte minden kurd ismeri ezt a dátumot Irakban. Ezen a napon Szaddám Huszein katonái szarin- és mustárgázt vetettek be az iráni határ menti kurd város, Halabdzsa ellen, amivel közel ötezer életet oltottak ki: ez volt a történelem legnagyobb vegyifegyver-támadása, ami a civil lakosság ellen irányult. És bár az iraki diktátor ellen felhozott vádpontok között a kurd lakosság pusztítása is szerepelt, a bukott politikust végül a 148 halálos áldozatot követelő dudzsaili mészárlás miatt ítélték halálra.
A második legpusztítóbb támadás már a szíriai háború idejére esett: 2013. augusztus 21-én Damaszkusz környékén a szír ellenzék vádjai szerint a Bassár el-Aszad elnökhöz hű hadsereg vegyi fegyvereket vetett be, több száz ember halálát okozva. Habár az eset után csak hajszálon múlt, hogy az Egyesült Államok nem mért légicsapásokat a szír rezsim állásaira, végül igen komoly kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Aszadék követték el a támadást.
Ellenben az IÁ vegyifegyver-támadásaira ma már egyre több bizonyíték van. Az első ilyenre 2015 augusztusában derült fény, miután 35 kurd harcos szervezetében kimutatták a mustárgáz-mérgezés jeleit. Fél évvel később a dzsihadisták három vegyi fegyveres támadást is indítottak Szindzsárnál a kurd állások ellen, melyben több száz pesmerga harcos szenvedett sérüléseket. Március elején pedig már rakétákat használtak, hogy célba juttassák a mustárgázt – a támadásban 670-en sérültek meg.
A Foreign Policy felhívja a figyelmet, hogy az IÁ az iraki Moszulban arra is képes, hogy mustárgázt állítson elő, melyekhez a szükséges anyagokat az elfoglalt olajfinomítókból szerzik be. Azonban a terrorszervezet fegyverkezési ambícióira komoly csapást jelentett, hogy februárban egy Moszul melletti faluban az amerikai speciális erők elfogták Szlejman Daud al-Afarit: a férfi a Szaddám-rezsim biológiai- és vegyifegyver-szakértője volt, a gyanú szerint később a terrorkalifátus szolgálatába állította a tudását.
Miután az amerikai tisztek Afari kihallgatásával betekintést nyertek az IÁ vegyifegyver-programjába, csapást mértek az előállító üzemekre. A támadások azonban mégsem értek véget: a múlt héten hat kurd szenvedett súlyos sérülést Erbíltől délnyugatra.
Mindeközben az iraki kurdok arra panaszkodnak, hogy a 65 ezer főt számláló haderejüknek több tízezer gázmaszkra lenne szüksége, azonban most összesen 6 ezer van nekik. És bár az Egyesült Államok további ötezer ilyen gázálarcot ígért, egyelőre nem világos, hogy mikor fogják ezeket megkapni.
Aggodalomra pedig bőven van ok: a kurd vezetők arra számítanak, hogy az amerikaiak által vezetett nemzetközi koalíció, valamint az iraki kormány döntő támadást fog végrehajtani az idén, hogy visszaszerezze Moszult. Így attól tartanak, hogy a dzsihadisták nagyméretű gázfegyveres támadásra készülnek.
„Nagyon aggódunk amiatt, hogy az IÁ vegyi fegyvereket használ” – mondta el a lapnak Bajan Szami Abdul Rahman, a kurd regionális kormány washingtoni képviselője. A diplomata úgy látja, a dzsihadisták egyre gyakrabban és egyre kifinomultabb módon használják már ezeket az eszközöket.
