Szíriai vegyifegyver-támadás: „nagyon komolyak a kételyek”

Nógrádi György szerint számos ponton sántít a felkelők verziója a vegyifegyver-támadás kapcsán, miközben nyugati hatalmak ezekre a kétes információkra hivatkoznak lépten-nyomon.

VZ
2013. 08. 27. 11:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Eddig bárhol, ahol az Egyesült Államok közbelépett, a külföldi migránsok összevissza hazudtak – mondta el a a szíriai konfliktus kapcsán a Hír TV Magyarország élőben című műsorában Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. A kedd esti műsorban hangsúlyozta: az iraki háború idején a Nyugaton élő irakiak azt mondták, hogy menjen oda a Nyugat, a rendszer össze fog omlani és a lakosság felszabadítóként vár rájuk. „Nem igaz, egy szó nem volt igaz belőle” – tette hozzá a szakember.

Kiemelte: az iráni ellenzék megpróbál minket belevinni egy Irán elleni háborúba, Afganisztán esetében pedig a nyugaton élő ellenzéknek fogalma nem volt a reális folyamatokról. A szíriai vegyi támadásról a szakember kifejtette a kételyeit: „Miért lövi Aszad a saját lakosságát, amikor katonailag győzelemre áll? Ha már lövi, akkor miért nem a felkelőket lövi? A halottak között nincs egy katona sem. Miért akkor lövi, amikor az ENSZ-ellenőrök ott vannak, és tizenöt perc alatt a helyszínre tudnak menni?” Meglátása szerint ezek miatt a tényezők miatt támadnak komoly kételyek afelől, hogy a kormány vetette-e be a vegyi fegyvereket.

A szíriai vegyifegyver-támadások „teljesen elborzasztóak”, cselekvést igényelnek a nemzetközi közösség részéről, és Nagy-Britannia a maga „arányos válaszát” fontolgatja – közölte David Cameron brit miniszterelnök. Szóvivője szerint a hadsereg már készít terveket a lehetséges helyzetekre. A kormányfő hétfőn megszakította szabadságát, visszatért Londonba, s még kedden bejelenti, visszahívja-e szabadságáról idő előtt a parlamentet, hogy megvitassák, miként reagáljanak a legutóbbi szíriai fejleményekre. „Bármilyen döntést szigorúan nemzetközi keretekben fogunk meghozni. Vegyi fegyverek bármilyen bevetése teljesen és mélységesen elborzasztó és elfogadhatatlan (...) s a nemzetközi közösségnek válaszolnia kell rá” – mondta újságíróknak Cameron szóvivője.

A szír ellenzék bejelentését sokan egyből készpénznek vették, az Egyesült Államok elnöke már katonai célpontok bombázását fontolgatja a lázadók bejelentései nyomán. Az amerikai hadihajók bármikor megindulhatnak Szíria partjai felé; London és Párizs is katonai beavatkozást sürget, bár még egyáltalán nem tisztázott, hogy ki vetett be Damaszkusznál vegyi fegyvert. A felkelők és a kormánypártiak egymásra mutogatnak: Bassár el-Aszad elnök tagadta, hogy a kormány harci gázt használt volna, és az ellenzékieket vádolta a tömeggyilkossággal, valamint jelezte, hogy áll az ENSZ szakértőinek vizsgálata elé.

Hétfőn a helyszínre siető szakértőkre ismeretlen fegyveresek nyitottak tüzet, akadályozva a vizsgálat megkezdését – ez újabb kérdéseket vet fel a Nógrádi által említettek mellett. Melyik félnek használ az, ha a gyilkosok kiléte titokban marad? Időközben kiderült, hogy az ENSZ vegyifegyver-szakértőinek keddre tervezett második vizsgálatát szerdára halasztották. Valíd Moallem szíriai külügyminiszter a lépést azzal indokolta, hogy a felkelők között viták vannak a biztonsági intézkedéseket illetően. Moallem visszautasította a John Kerry amerikai külügyminiszter által hétfőn megfogalmazott vádakat, amelyek szerint Bassár el-Aszad  szíriai elnök kormánya akadályozza az ENSZ ellenőreinek vizsgálódását.

Az ellenzékieknek természetesen létérdeke minden civil áldozatot a kormány nyakába varrni, hiszen így őrizhetik meg a nyugati közvélemény szemében a romantikus szabadságharcosok képét. Erre azonban rácáfol az, hogy többször bebizonyosodott: az ellenzékiek sem maradnak el kegyetlenkedés terén a kormányhű katonáktól.

Az Amnesty International már tavaly jelezte: a lázadók sokszor megkínozzák és megölik a fogságukba esett kormánypártiakat, olykor élő páncélnak használtak katonákat az összecsapások során; sőt Aleppóban tavaly kórházakat és egy iskolát is felrobbantottak. Az ENSZ korábban aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy mindkét oldal, tehát a lázadók is a front közvetlen közelében alkalmaznak gyermekeket beteghordóként, kézbesítőként, szakácsként.

Korábban is volt már rá példa, hogy az ellenzékiek a kormányoldalra próbálták áttolni a felelősséget: a húlai mészárlás során több mint száz civilt öltek meg feltehetően a felkelő milicisták, a nemzetközi sajtóban – ellenzéki információkra hivatkozva – mégis a kormányoldalt vádolta a legtöbb orgánum a gyilkosságokkal. A sokkoló képek hasonlóak voltak a mostaniakhoz: kínhalált halt gyermekek és nők halomba dobált tetemeiről keringtek fotók az interneten, és kapcsolódtak sok ember fejében örökre Aszad elnök rezsimjéhez. Számos szemtanú vallomása szembement ezzel a verzióval, de erről meglehetősen kevés médium számolt be.

Az is jóval kevesebb publicitást kapott, hogy nem sokkal később maga az ENSZ állapította meg, hogy – finoman fogalmazva – a tömegmészárlás mögött egyáltalán nem bizonyítható, hogy a kormányoldal katonái álltak volna. A nemzetközi szervezet egyébként néhány hónappal később saját magát is „elítélte” a szíriai eseményekben mutatott cselekvésképtelenségéért.

Folyamatos támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodott a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.

Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.

Az amerikai kormányzat az 1980-as években még szemet hunyt, sőt, információkkal segítette a vegyifegyver-támadásra készülő Irakot, most pedig katonai fellépést fontolgat Szíria ellen, mivel állítása szerint az Aszad-rezsim vegyifegyver-támadást hajtott végre – mutatott rá friss elemzésében a Foreign Policy magazin. Miközben Washington a Szíria elleni katonai beavatkozást fontolgatja a közel-keleti országban múlt héten elkövetett állítólagos vegyifegyver-támadásra válaszul, több mint két évtizeddel ezelőtt az iraki-iráni háborúban annak ellenére látta el Szaddám Huszeint információkkal, hogy teljes bizonysággal tudta, az iraki diktátor azok alapján ideggáztámadást fog végrehajtani - írta az amerikai külpolitikai folyóirat a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) dokumentumaira és szemtanúk beszámolóira hivatkozva.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.