Szíriai vegyifegyver-támadás: „nagyon komolyak a kételyek”

Nógrádi György szerint számos ponton sántít a felkelők verziója a vegyifegyver-támadás kapcsán, miközben nyugati hatalmak ezekre a kétes információkra hivatkoznak lépten-nyomon.

Eddig bárhol, ahol az Egyesült Államok közbelépett, a külföldi migránsok összevissza hazudtak – mondta el a a szíriai konfliktus kapcsán a Hír TV Magyarország élőben című műsorában Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. A kedd esti műsorban hangsúlyozta: az iraki háború idején a Nyugaton élő irakiak azt mondták, hogy menjen oda a Nyugat, a rendszer össze fog omlani és a lakosság felszabadítóként vár rájuk. „Nem igaz, egy szó nem volt igaz belőle” – tette hozzá a szakember.

Kiemelte: az iráni ellenzék megpróbál minket belevinni egy Irán elleni háborúba, Afganisztán esetében pedig a nyugaton élő ellenzéknek fogalma nem volt a reális folyamatokról. A szíriai vegyi támadásról a szakember kifejtette a kételyeit: „Miért lövi Aszad a saját lakosságát, amikor katonailag győzelemre áll? Ha már lövi, akkor miért nem a felkelőket lövi? A halottak között nincs egy katona sem. Miért akkor lövi, amikor az ENSZ-ellenőrök ott vannak, és tizenöt perc alatt a helyszínre tudnak menni?” Meglátása szerint ezek miatt a tényezők miatt támadnak komoly kételyek afelől, hogy a kormány vetette-e be a vegyi fegyvereket.

A szíriai vegyifegyver-támadások „teljesen elborzasztóak”, cselekvést igényelnek a nemzetközi közösség részéről, és Nagy-Britannia a maga „arányos válaszát” fontolgatja – közölte David Cameron brit miniszterelnök. Szóvivője szerint a hadsereg már készít terveket a lehetséges helyzetekre. A kormányfő hétfőn megszakította szabadságát, visszatért Londonba, s még kedden bejelenti, visszahívja-e szabadságáról idő előtt a parlamentet, hogy megvitassák, miként reagáljanak a legutóbbi szíriai fejleményekre. „Bármilyen döntést szigorúan nemzetközi keretekben fogunk meghozni. Vegyi fegyverek bármilyen bevetése teljesen és mélységesen elborzasztó és elfogadhatatlan (...) s a nemzetközi közösségnek válaszolnia kell rá” – mondta újságíróknak Cameron szóvivője.

A szír ellenzék bejelentését sokan egyből készpénznek vették, az Egyesült Államok elnöke már katonai célpontok bombázását fontolgatja a lázadók bejelentései nyomán. Az amerikai hadihajók bármikor megindulhatnak Szíria partjai felé; London és Párizs is katonai beavatkozást sürget, bár még egyáltalán nem tisztázott, hogy ki vetett be Damaszkusznál vegyi fegyvert. A felkelők és a kormánypártiak egymásra mutogatnak: Bassár el-Aszad elnök tagadta, hogy a kormány harci gázt használt volna, és az ellenzékieket vádolta a tömeggyilkossággal, valamint jelezte, hogy áll az ENSZ szakértőinek vizsgálata elé.

Hétfőn a helyszínre siető szakértőkre ismeretlen fegyveresek nyitottak tüzet, akadályozva a vizsgálat megkezdését – ez újabb kérdéseket vet fel a Nógrádi által említettek mellett. Melyik félnek használ az, ha a gyilkosok kiléte titokban marad? Időközben kiderült, hogy az ENSZ vegyifegyver-szakértőinek keddre tervezett második vizsgálatát szerdára halasztották. Valíd Moallem szíriai külügyminiszter a lépést azzal indokolta, hogy a felkelők között viták vannak a biztonsági intézkedéseket illetően. Moallem visszautasította a John Kerry amerikai külügyminiszter által hétfőn megfogalmazott vádakat, amelyek szerint Bassár el-Aszad  szíriai elnök kormánya akadályozza az ENSZ ellenőreinek vizsgálódását.

Az ellenzékieknek természetesen létérdeke minden civil áldozatot a kormány nyakába varrni, hiszen így őrizhetik meg a nyugati közvélemény szemében a romantikus szabadságharcosok képét. Erre azonban rácáfol az, hogy többször bebizonyosodott: az ellenzékiek sem maradnak el kegyetlenkedés terén a kormányhű katonáktól.

Az Amnesty International már tavaly jelezte: a lázadók sokszor megkínozzák és megölik a fogságukba esett kormánypártiakat, olykor élő páncélnak használtak katonákat az összecsapások során; sőt Aleppóban tavaly kórházakat és egy iskolát is felrobbantottak. Az ENSZ korábban aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy mindkét oldal, tehát a lázadók is a front közvetlen közelében alkalmaznak gyermekeket beteghordóként, kézbesítőként, szakácsként.

Korábban is volt már rá példa, hogy az ellenzékiek a kormányoldalra próbálták áttolni a felelősséget: a húlai mészárlás során több mint száz civilt öltek meg feltehetően a felkelő milicisták, a nemzetközi sajtóban – ellenzéki információkra hivatkozva – mégis a kormányoldalt vádolta a legtöbb orgánum a gyilkosságokkal. A sokkoló képek hasonlóak voltak a mostaniakhoz: kínhalált halt gyermekek és nők halomba dobált tetemeiről keringtek fotók az interneten, és kapcsolódtak sok ember fejében örökre Aszad elnök rezsimjéhez. Számos szemtanú vallomása szembement ezzel a verzióval, de erről meglehetősen kevés médium számolt be.

Az is jóval kevesebb publicitást kapott, hogy nem sokkal később maga az ENSZ állapította meg, hogy – finoman fogalmazva – a tömegmészárlás mögött egyáltalán nem bizonyítható, hogy a kormányoldal katonái álltak volna. A nemzetközi szervezet egyébként néhány hónappal később saját magát is „elítélte” a szíriai eseményekben mutatott cselekvésképtelenségéért.

Folyamatos támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodott a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.

Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.

Az amerikai kormányzat az 1980-as években még szemet hunyt, sőt, információkkal segítette a vegyifegyver-támadásra készülő Irakot, most pedig katonai fellépést fontolgat Szíria ellen, mivel állítása szerint az Aszad-rezsim vegyifegyver-támadást hajtott végre – mutatott rá friss elemzésében a Foreign Policy magazin. Miközben Washington a Szíria elleni katonai beavatkozást fontolgatja a közel-keleti országban múlt héten elkövetett állítólagos vegyifegyver-támadásra válaszul, több mint két évtizeddel ezelőtt az iraki-iráni háborúban annak ellenére látta el Szaddám Huszeint információkkal, hogy teljes bizonysággal tudta, az iraki diktátor azok alapján ideggáztámadást fog végrehajtani - írta az amerikai külpolitikai folyóirat a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) dokumentumaira és szemtanúk beszámolóira hivatkozva.