Az első elemzések szerint a szócsatákat és a hevességet a nagy tét magyarázhatja, jövő kedden ugyanis New York államban tartanak előválasztásokat, és ez a szövetségi állam sok delegátust küld majd az országos elnökjelölt-állító konvencióra.
Mindkét politikus magáénak is érzi ezt az államot: Bernie Sanders vermonti szenátor Brooklynban született és nőtt fel, Hillary Clinton volt külügyminisztert pedig New Yorkban választották szenátorrá.
Alkalmas-e Hillary Clinton elnöknek? – kérdezte a három műsorvezető egyike Bernie Sanderstől, egy pár nappal ezelőtti kampányrendezvényen ugyanis a vermonti szenátor azt állította róla, hogy nem alkalmas e megbízatásra. „Hát persze, hogy alkalmas” – válaszolt Sanders, de mindjárt kitért rá, hogy mire is gondolt: szerinte Clinton értékítéletével van baj, mert például annak idején megszavazta az iraki háborút, vagy mindmáig kiáll a hátrányos szabadkereskedelmi egyezmény mellett.
Hillary Clinton válasza az volt, hogy Obama elnök megbízott az ítélőképességében, hiszen külügyminiszteréül választotta. Hasonló gúnnyal válaszolt Hillary Clinton Sanders ezúttal is hangoztatott azon állítására, miszerint kampányát a Wall Street nagybankjai támogatják, ezért hát a választók nem bízhatnak abban, hogy nem a nagybankok és a pénzemberek érdekeinek megfelelő döntéseket hoz majd elnökként. Hillary Clinton úgy vélekedett, az állítással vetélytársa Obama elnököt támadja, hiszen annak idején Barack Obama kampányát is támogatta a pénzvilág, és Obama aztán mégsem az ő érdekeiknek megfelelően politizált.
Ez a hangvétel határozta meg az elnökjelöltséget ambicionáló két politikus vitájának hangnemét. A nézetkülönbségeik és a hangerejük néha olyan erős volt, hogy a műsorvezetőknek kellett csitítaniuk őket. Ez elsősorban Hillary Clintonra volt igaz, aki többször nem hagyta, hogy vetélytársa végigmondja, amit szeretne, és folyamatosan olyan emelt hangon beszélt, hogy a vermonti szenátort alig lehetett érteni. Az egyik műsorvezető erre szintén felemelte a hangát: „ha egymással ordítanak, akkor a nézők egyiküket sem értik majd” – szólt a két politikusra Wolf Blitzer, a moderátorok egyike.
A két politikus az amerikai politikát uraló lényeges kérdésekről fejtette ki a véleményét: a Wall Street, a pénzvilág és a politika világának összefonódásáról, a szabad fegyverkereskedelemről, a külföldre telepített amerikai munkahelyek esetleges visszahozásáról, az egészségbiztosításról, a minimálbér emeléséről, és a külpolitikáról, elsősorban a palesztin–izraeli konfliktusról.
Bernie Sanders az elmúlt napokban bírálta az izraeli kormány palesztinokkal kapcsolatos politikáját, ezt megismételte, de elmondta: ezért még nem Izrael-ellenes. A közel-keleti békesség megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy a palesztin népet tisztelettel és méltósággal illessék – fogalmazott a vermonti szenátor, és egyúttal megkérdőjelezte Clinton szerinte túlságos elkötelezettségét Benjámín Netanjáhú izraeli kormányfő mellett.
„Eljön az idő, amikor az igazságosság és a békesség érdekében azt kell mondanunk Netanjáhúnak, hogy nem mindig neki van igaza” – mondta Sanders. Clinton, aki nagyon határozottan az izraeli álláspontot védelmezte, saját külügyminiszteri tapasztalatát hangsúlyozta, és azt, hogy a diplomácia vezetőjeként ő már megpróbált közvetíteni a palesztin–izraeli konfliktusban. Sanders azon felvetésére, hogy az Egyesült Államok nem folytathat továbbra is egyoldalú politikát, Clinton azt válaszolta, amit az este során többször is elismételt: nem elég diagnosztizálni a problémát, tudni kell megoldani is.
A keddi előválasztásokra az előrejelzések Hillary Clinton győzelmét jósolják.
