Obama a TTIP-ért lobbizott Németországban

Az amerikai elnök szerint „meg kell tanulni helyesen kereskedni”.

Barack Obama kiemelte: a szabad kereskedelmi szerződések azért váltanak ki heves ellenkezést, mert a nemzetközi gazdasági munkamegosztás hátrányos következményei látványosak, például munkahelyek szűnnek meg miatta. Az előnyök azonban „diffúzak”, sokkal kevésbé lehet őket közvetlenül a kereskedelem szabadságának tulajdonítani.

Sok országban félnek a szabad kereskedelemtől, de erre nem lehet válasz a bezárkózás, a „felvonóhidak felhúzása”, és ez nem is lehetséges a globalizált gazdaságban. Inkább „meg kell tanulni helyesen kereskedni”, a munkavállalók, a fogyasztók és a környezet érdekeit tiszteletben tartó rendszert kialakítani. Éppen erre szolgál a TTIP – mondta az amerikai elnök.

A szerződés megszüntet vámokat, egyszerűsít eljárásokat, áthidal szabályozási eltéréséket, csökkenti a bürokráciát, megkönnyíti a beruházási tevékenységet és a kereskedelmet, és mindez a kis- és a közepes vállalkozásokra is érvényes. A TTIP a munkavállalói, a fogyasztói és a környezetvédelmi szabványok, előírások erősödésével is jár, és „garantálja a szabad, nyílt internetet”.

A TTIP így az újítás, „az innováció legerősebb motorja, amelyet a világ valaha látott” – hangsúlyozta Barack Obama.

A szerződésnek stratégiai előnyei is vannak, hiszen az EU valamennyi tagországának javára válik egy olyan korban, amelyben világszerte egyre nagyobbak az egyenlőtlenségek, és miközben egyesek megkérdőjelezik az uniós integráció jövőjét, a TTIP hozzájárul a gazdasági növekedéshez, amelynek révén a fiataloknak is több munkahely áll majd rendelkezésre.

A szerződéssel kialakuló transzatlanti szabad kereskedelmi övezettel az EU és az Egyesült Államok a saját értékeinek, a jogállamiságnak, az átláthatóságnak és az emberi jogok tiszteletének megfelelően formálhatja a kereskedelem világszerte érvényesülő szabályait, és „egy olyan bizonytalan korban, amelyben egyesek fegyverként használják a kereskedelmet és az energiaforrásokat, a TTIP hozzásegíti Európát energiapiacai diverzifikálásához és az ellátásbiztonsághoz” – mondta Barack Obama.

Az amerikai elnök sürgette a tárgyalások felgyorsítását, azt mondta, azért, hogy még az idén le lehessen zárni azokat, mert különben az Egyesült Államokban és az EU-ban is várható politikai változások miatt „elég sokáig eltarthat”, mire megegyeznek.

„Fokoznunk kell a tempót, nem szalaszthatjuk el az esélyt” – hangsúlyozta az amerikai elnök.

Angela Merkel német kancellár beszédében kiemelte: „mi alakíthatjuk a globalizációt, és nem csak futunk utána”, ha sikerül megmagyarázni a szabad kereskedelemtől tartó embereknek, hogy az uniós vagy a nemzeti szabványok nem gyengülnek, hanem megmaradnak vagy erősödnek, és sikerül az év végéig lezárni a TTIP-tárgyalásokat.

A globalizáció formálására „ritkán adódik lehetőség”, ezért a német kormány mindent megtesz, hogy nagyobb lendülettel folytatódjék a tárgyalás – mondta Angela Merkel. Rámutatott, hogy az ipart egyre inkább áthatja a digitalizáció, nagyban zajlik a negyedik ipari forradalom vagy 4.0-s ipar néven is ismert átalakulás. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak és az Egyesült Államoknak az élre kell törnie, hogy „mi határozhassuk meg a szabványokat”, amelyek világszerte érvényesek.

A digitális átalakulás dönti el, hogy a jövőben hol lesznek a legerősebb ipari központok a világban. A folyamatban „sok esélyt el lehet szalasztani, és mi, európaiak és németek még nem nyertük meg a csatát” – figyelmeztetett a német kancellár.

Barack Obama vasárnap kétnapos hivatalos látogatást kezdett Németországban, ahol valószínűleg utoljára jár elnökként. Ötödik németországi látogatásának apropója az, hogy az Egyesült Államok a Hannover Messe partnerországa. A világ legnagyobb ipari kiállításán 75 országból több mint 5200 vállalat és egyéb szervezet mutatkozik be, köztük 13 magyar. Az Egyesült Államokból minden korábbinál több, 465 kiállító érkezett az április 29-ig tartó vásárra, amelynek fő témája az internet, a digitalizáció és az ipar kapcsolata.