Barack Obama kétnapos londoni látogatásának végén interjút adott a BBC televíziónak. A vasárnap hajnalban előzetesen közzétett interjúrészletben kijelentette: az Egyesült Államok nem hagy fel azzal a céljával, hogy kereskedelmi egyezséget kössön legnagyobb kereskedőpartnerével, vagyis az európai piaccal, de öt vagy akár tíz évbe is beletelhet, mire sikerül valamit összehozniuk. Nagy-Britannia azonban nem tudna gyorsabban eredményre jutni az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon, mint az Európai Unió – tette hozzá.
Az amerikai elnök a kétnapos londoni látogatás során másodszor tett egyértelmű utalást arra, hogy ha Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, akkor nem számíthatna egyhamar külön kereskedelmi megállapodásra az Egyesült Államokkal. David Cameron miniszterelnökkel tartott péntek esti közös sajtótájékoztatóján is kijelentette: lehetséges, hogy „valamikor” megszülethetne egy külön brit–amerikai kereskedelmi egyezmény, ez azonban nem a közeljövőben lenne, mivel az Egyesült Államok az EU-val folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig „a sor végére kerülne”, ha távozna az unióból.
Az amerikai elnök ezzel alig burkoltan a brexitpártiaknak, vagyis a brit EU-tagság feladásáért kampányoló tábornak üzent. A brexit támogatói ugyanis rendszeresen azzal érvelnek, hogy Nagy-Britannia könnyűszerrel köthetne kétoldalú megállapodásokat fő kereskedelmi partnereivel, köztük az Egyesült Államokkal, ha kilépne az EU-ból.
Boris Johnson, London konzervatív párti polgármestere – a brexittábor egyik legbefolyásosabb tagja, aki a brit sajtó egyöntetű véleménye szerint a következő, 2020-as választásokon a miniszterelnöki tisztségért már nem induló David Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltje – Obama szavaira reagálva kijelentette: Nagy-Britannia az utóbbi negyvenhárom évben sem kötött kereskedelmi megállapodást az Egyesült Államokkal, és ennek oka éppen a brit EU-tagság. Johnson ezzel arra utalt, hogy Nagy-Britannia negyvenhárom éve, 1973-ban csatlakozott az EU elődszervezetéhez.