Putyin egy élőben közvetített szentpétervári újságírófórumon arra hívta fel a figyelmet, hogy noha az iratokban ő személy szerint nem szerepel, a fényképe számos híradásban mégis megjelenik az ügyben valóban érintettek között. Hangsúlyozta, hogy a „panamai iratokban” (Oroszországgal kapcsolatban) nem volt jele a korrupciónak.
„Ellenfeleinket mindenekelőtt az orosz nemzet, a soknemzetiségű orosz nép egysége és szilárdsága nyugtalanítja. Arra törekednek, hogy belülről ingassanak meg, és engedelmesebbekké tegyenek bennünket” – mondta.
Az orosz elnök „információs terméknek” nevezte azt, hogy ha már róla nem találtak semmit, megtalálták néhány ismerősét és barátját, „kiástak valami anyagot” és azt összeillesztették. Az offshore-botrány célzott kirobbantásával – a WikiLeaksre hivatkozva – az Egyesült Államok „bizonyos tisztségviselőit és hivatalos ügynökségeit” vádolta meg. Szavai szerint az amerikai kormány néhány (meg nem nevezett) tisztségviselője bocsánatot kért a történtekért.
Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy büszke a „panamai iratokban” szereplő Szergej Roldugin csellista barátságára. Az elnök szerint a zenész semmilyen törvénytelenséget nem követett el, és csaknem minden vállalkozásból szerzett pénzét arra költötte, hogy hangszereket vásároljon külföldön, amelyeket orosz közintézményeknek adományozott. Emellett, szintén önerőből orosz kulturális eseményeket támogatott külföldön.
Ismert, a Süddeutsche Zeitung című német lapnak több százezer offshore cég titkos adatát szivárogtatta ki egy titkos forrás a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától, amely névtelen offshore vállalatokat kezel ügyfelei számára a világ számos részén. Ezekkel a cégekkel a tulajdonosok feltételezhetően el tudják rejteni üzleti tevékenységüket, vagyonukat.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Panama-iratokból kiderült: a központi pénzintézet kulcsszerepet játszott az orosz offshore cégháló kialakításában, Putyinhoz közel álló emberek akár kétmilliárd dollárt is átmoshattak rajta.
Oroszországban a kormányzati kommunikáció szerint Putyin ellen a szeptemberi parlamenti választások előtt lejárató kampány indult.
Putyin a szentpétervári újságírófórumon emlékeztetett arra is, hogy a hidegháborúban rivális Oroszország és az Egyesült Államok az évezred első éveiben arról állapodott meg, hogy megsemmisíti a fegyverfokozatú plutóniumtartalékait. Szavai szerint ezt Moszkva megtette, Washington pedig nem. Ezzel indokolta az orosz elnök, hogy miért nem vett részt a múlt heti washingtoni nukleáris csúcson.
„Partnereinknek meg kell érteniük, hogy képesnek kell lenniük kötelezettségeik teljesítésére” – mondta az orosz elnök.
Vlagyimir Putyin hangot adott álláspontjának, miszerint az orosz sikerek körüli médiacsend oka a Moszkva elszigetelésére való törekvés volt „bizonyos események, például a Krím után”.
Az orosz elnök szerint a Szíriában történtek közvetlenül rávilágítottak Oroszországnak arra a képességére, hogy nemcsak a határai közelében, de azoktól távol is problémákat oldjon meg. Szavai szerint korai lenne még azt mondani, hogy Szíriában radikális fordulat következett volna be, de nyilvánvaló, hogy Moszkva elérte a célját, ami elsősorban a szíriai államiság és a törvényes hatalom megerősítése volt.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a szíriai kormányerők a részleges orosz csapatkivonás után is folytatják – orosz támogatással – a települések visszafoglalását a „terroristáktól”. Putyin szerint az amerikaiak, az európaiak is „elismerték”, hogy a harc kizárólag az Iszlám Államhoz hasonló terrorszervezetek ellen folyt.
„Bármilyen erősen akarják is egyesek lekicsinyelni a terror elleni harcban tett lépéseink világra szóló jelentőségét, lehetetlen lebecsülni ezeket az eseményeket. Ennek ellenére van ilyen óhaj” – mondta.
Putyin elismerően szólt a február 27-én életbe lépett szíriai tűzszünet érdekében tett orosz–amerikai erőfeszítésekről.
