A SIPRI a kiadások növelésének elsődleges okaként az Oroszország jelentette fenyegetettséget említi meg. Míg Nyugat-Európa védelmi költekezése 1,3 százalékkal esett, ugyanez a mutató Kelet-Közép-Európában 13 százalékos emelkedést jelzett. Ez azonban még mindig azt jelenti, hogy a kontinens nyugati része, és a közép-európai országok együttes védelmi költekezése összességében 0,2 százalékkal lett kisebb 2015-ben az egy évvel korábbihoz képest.
A térségből főleg Lengyelország és Románia emelhető ki: Varsó 22 százalékkal 10,5 milliárd dollárra emelte védelmi kiadásait 2015-ben az egy évvel korábbi összeghez képest, ami része egy tízéves, 40 milliárdos katonai fejlesztési tervnek. 2015-ben így a GDP 2,2 százalékát fordították a hadseregre.
Románia 11 százalékkal költött többet fegyverkezésre 2015-ben az egy évvel korábbiakhoz képest, ami 2,5 milliárd dollárt jelent. Az ország GDP-jének így 1,4 százalékát szánták a hadseregükre, de már előre jelezték: el akarják érni a NATO által elvárt 2 százalékot 2017-ig.
Szlovákia ezzel egy időben 17 százalékkal, az Oroszországgal határos balti államok közül Észtország 6,6, Lettország 14, Litvánia pedig nem kevesebb mint 33 százalékkal emelte fel védelmi kiadásait. Ez ugyanakkor nem jelent többet, mint hogy a lett bruttó hazai össztermék 1, a litván GDP 1,1 százalékát költik a hadseregre, a baltiak közül csak Észtország ráfordításai érik el az össztermék 2 százalékát.
Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a NATO-tagországok vezetői 2014 őszén arról egyeztek meg, hogy GDP-jük 2 százalékát védelemre költik, Jen Stoltenberg főtitkár ugyanakkor már tavaly nyáron nemtetszésének adott hangot, amiért a 28 tagállam közül 2015-ben csak az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Görögország, valamint a kelet-közép-európai térségből Lengyelország és Észtország teljesítette a célt.
Ehhez képest hazánk a sor vége felé kullog: tavaly mindössze a hazai GDP 0,8 százalékát költötték védelmi célokra, ennél még Belgium is többet, össztermékének 0,9 százalékát költi, igaz a parányi Luxemburg mögöttünk van, a SIPRI becslése szerint a GDP 0,4 százaléka megy katonai ügyekre. Hozzá kell tenni, hogy sok más NATO-tagország is nagyjából 1-1,2 százalékot szán a védelmére, ami szintén nem túl fényes adat az elvárásokhoz mérten.