Szinte egész Kelet-Közép-Európa fegyverkezik

A lengyelek, a románok és a balti országok húztak bele, nálunk nem változtak a hadi kiadások.

Zord Gábor László
2016. 04. 13. 17:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Noha a katonai ráfordítások összege Magyarországon egy év alatt kismértékben 281 milliárdról 286 milliárd forintra emelkedett, ez az árfolyamingadozások miatt a valódi vásárlóerőt reprezentáló dollárban (1,023 milliárd) kifejezve jóformán értékelhetetlen növekményt jelentett. A SIPRI jelentésének mintavételezési idejébe (2014-15) ugyanakkor értelemszerűen nem tartozik bele az idei év, ami márpedig a magyar védelmi büdzsé szempontjából kulcsfontosságú: 2016 ugyanis az első év, amelytől kezdve a kormány 2012-es döntésének megfelelően évente a GDP 0,1 százalékával emelik a költségvetést.

Az első évben azonban a haderő helyreállítása és fejlesztése vonatkozásában ennek nincs sok látszatja, mivel a mintegy 40 milliárd forintos növekmény nagy részét elviszi a nagymérvű (az állomány megtartása szempontjából nélkülözhetetlen) illetményemelés, a migránsellenes kerítés őrizete illetve az új hidegháborús viszonyok miatt intenzívebbé vált NATO-gyakorlatok. Jelentősebb beszerzési programokra csak a következő, 2017-es 0,1 százaléknyi növekménnyel nyílik meg a lehetőség.

Eközben az orosz katonai költekezés 66,4 milliárd dollárra emelkedett. Annak ellenére tudták összehozni ezt a 7,5 százalékos emelkedést, hogy az orosz gazdaság igencsak megsínylette az alacsony gáz- és olajárakat, valamint a Moszkva ellen hozott nemzetközi szankciókat. Meg kell ugyanakkor említeni, hogy az orosz költségvetést korrigálni is kellett tavaly év elején, a védelmi költségeket is mintegy 3 százalékkal vágták meg. Ez azonban még nem is volt olyan hatalmas érvágás: a más tételekből való elvonások jellemzően a 10 százalékhoz közelítettek. A SIPRI szerint ugyanakkor idén 9 százalékos visszaesésre kell számítani az orosz védelmi költségvetésben.

A válság-sújtotta Ukrajna – melytől 2014-ben Oroszország elszakította a Krím félszigetet, keleti megyéit pedig megszállták a Moszkva által támogatott oroszbarát szeparatisták – mintegy 10 százalékkal költött többet védelmi célokra 2015-ben az egy évvel korábbi összegnél, ráadásul év közben többször is feljebb vitték az összeget. Az ország katonai kiadásai 2006 óta 61 százalékkal, csak 2013 óta pedig 34 százalékkal növekedtek.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.