A lengyel politikus véleménye szerint a megállapodás aláírói mindent megtettek az emberi méltóság tiszteletben tartása érdekében, de minden attól függ, hogyan hajtják végre az egyezséget.
„A Törökországgal kötött megállapodás nem tökéletes. Annak kockázataival és gyengeségeivel tisztában vagyunk” – fogalmazott.
Nincsenek kényelmes és egyszerű megoldások, amelyek meg tudnák állítani a bevándorlók áramlását – mondta.
Kijelentette, hogy a nyugat-balkáni útvonal lezárása későn meghozott intézkedés volt azt követően, hogy északabbra fekvő országok kénytelenek voltak lezárni határaikat a migránsok előtt.
Hozzátette, hogy a megállapodás létrejötte – amelynek fő célja, hogy véget vessen az illegális, ellenőrizetlen beáramlásnak és egy esetleges politikai káosznak Európában – megelőzte a schengeni rendszer összeomlását.
Európa számára politikai katasztrófával járna, ha a „jobboldali radikalizmus győzedelmeskedne”, és megszűnne a határok nélküli utazás lehetősége azáltal, hogy nem sikerül biztosítani a külső határok védelmét – vélekedett.
Tusk ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az EU–török megállapodás megerősítheti a líbiai migrációs útvonalat. Hozzátette: nem lehet ugyanazokkal az eszközökkel kezelni az Észak-Afrika irányából érkező migrációs nyomást.
Tusk aggasztónak nevezte az utóbbi időben, mennyi migráns érkezik Líbiából, ezért összefogásra szólított fel a Máltának és Olaszországnak nyújtandó segítségnyújtásban.
A március 18-i EU–török megállapodás keretében április 4-én megkezdődött azoknak az illegális határátlépőknek a visszaküldése Törökországba, akik március 20-a után érkeztek valamelyik görög szigetre, és akiknek a görög hatóságok elutasították a menedékkérelmét, vagy maguk elzárkóztak a kérelem benyújtásától. A megállapodás értelmében az EU-tagországok ezért cserében – egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig – legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, ahányat a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.
Meghosszabbította a lengyel szejm a menedékjogi eljárást, lehetővé téve az egyhangúlag megszavazott törvénymódosítással az egyszeri kötelező uniós menekültbefogadási kvóta teljesítését az ország biztonságának garantálása mellett.
A nemzetközi védelem nyújtásáról szóló törvény módosítása, melyet még a szenátusnak és az államfőnek is jóvá kell hagynia, 7-ről 45 napra növeli azt az időszakot, melyen belül a lengyel rendőrségnek, határőrségnek és belbiztonsági hivatalnak arról kell tájékoztatnia a bevándorlási hivatal főnökét, hogy a betelepülni szándékozó külföldi állampolgár jelenthet-e veszélyt az állam védelmére, biztonságára és közrendjére.
A 45 napos időszak további 14 nappal meghosszabbítható. Az indoklás szerint az eddigi törvény nem tette lehetővé a szükséges információk beszerzését, mivel a biztonsági ellenőrzés túl rövid ideig tartott.
Így megszűnik az az eddig érvényes alapelv, miszerint az információ hiánya automatikusan „biztonságosnak” minősíti a külföldi állampolgárt. Azt a befogadásra kijelölt személyt, akit az illetékes szervek bármelyike potenciálisan veszélyesnek minősít, nem fogadják be, a bevándorlási hivatal főnöke ez esetben az eljárás negatív kimeneteléről értesíti az átadó uniós tagállam megfelelő hatóságát.
A 13 éven aluliakat nem vetik biztonsági ellenőrzés alá.
Lengyelország az uniós belügyminiszterek tavaly szeptemberi döntése értelmében 2017 végéig mintegy 7 ezer menekült befogadására kötelezte magát.
Az osztrák belügyminisztérium eközben közölte: a schengeni előírásokkal összeegyeztethető az osztrák–olasz határszakaszra tervezett átkelőpont kialakítása. A tárca arra reagált, hogy az olasz kormány két tagja, Paolo Gentiloni külügyminiszter és Angelino Alfano belügyminiszter a brüsszeli Európai Bizottságnál tiltakozott a Brenner-hágónál tervezett határellenőrző intézkedések ellen.
A két olasz politikus arra figyelmeztet, hogy Brüsszelnek azonnal meg kell győződnie arról, Bécs tervezett lépései összhangban vannak-e az uniós joggal, ugyanis Ausztria eddig nem mutatott be olyan dokumentumot, amely indokolná a döntést, és az Olaszország felől érkező migránsok számának növekedését mutatná területén.
Nincs szó egyébről, mint az osztrák–szlovén határ mentén lévő, menekültbeléptetési rendszerhez hasonló átléptetőpont kiépítéséről – reagált az osztrák belügyi tárca szóvivője.
Hermann Muhr szerint amennyiben a stájerországi átléptetési pont megfelelt a schengeni szabályoknak, úgy a Brenner-hágónál kiépítendő rendszerre is ugyanez érvényes. Az Ausztria déli részénél lévő határirányítási rendszer az év eleje óta működik. Spielfeldnél 3,7 kilométer hosszú kerítést is építettek, továbbá az érkező menekülteket regisztrálják, és nemcsak a személyazonosságukat, hanem a csomagjaikat is ellenőrzik.
