A BKA a lap érdeklődésére közölte, hogy a menekülthullám kezdete óta 369 terrorgyanúra vonatkozó értesülés futott be hozzájuk Németországba menedékkérőként érkezett emberekkel kapcsolatban.
Ezek közül 40 bizonyult megalapozottnak. A gyanúsítottak ellen többek között terrorista szervezetben viselt tagság vagy súlyos bűncselekmény előkészítésének gyanúja miatt indítottak eljárást.
A BKA szerint a terrorveszély Európában és Németországban továbbra is nagy, és nem lehet kizárni, hogy iszlamista terrorista sejtek újabb támadásokat hajtanak végre, azonban a hatóságnak nincsenek információi készülő merényletről.
Tavaly mintegy 1,1 millió menedékkérő érkezett Németországba, ehhez képest igen csekély a terrorgyanús esetek száma – mutatott rá a NOZ, amely a honlapján ismertetett egy másik kormányzati kimutatást is – a Baloldal parlamenti (Bundestag) frakciójának írásbeli kérdésére adott belügyminiszteri választ –, amely szerint a terrorgyanúra vonatkozó megalapozatlan értesülések sok esetben úgy keletkeznek, hogy menedékkérők „dicsekednek, felvágnak” vagy megpróbálnak másokat „lejáratni”.
Az is előfordul, hogy szélsőjobboldali uszítók próbálnak lejáratni menekülteket, és a biztonsági szervek lehetőségként tartják számon, hogy az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet szándékosan helyez el menedékkérők, menekültek állítólagos terrorista kapcsolataira utaló nyomokat, hogy fölerősítse a menekültválság miatt kialakult társadalmi feszültséget.
A Baloldal frakciójának belügyi szóvivője, Ulla Jelpke a NOZ-nak azt mondta, nem vezethet a szíriai vagy iraki menekülteket kollektíven megpecsételő, általánosító gyanúsításához az a „lehetőség, hogy a menekültek nagy tömege között lehet néhány IÁ-tag, akár kiképzett merénylők is”.
Ezzel szemben a Kereszténydemokrata Unió (CDU) frakciójának egyik tekintélyes belügyi szakpolitikusa, Wolfgang Bosbach azt emelte ki, hogy továbbra is nagyon nehéz a menedékkérők személyazonosságának kiderítése, mert még az utóbbi hónapokban is 60 százalékuk iratok nélkül érkezett. Az ebből fakadó veszélyeket „nagyon komolyan kell venni, aminek fontosságát a párizsi és a brüsszeli drámai merényletek is mutatják\" – mondta a CDU-s képviselő, hozzátéve, hogy a hatóságoknak alaposan utána kell járniuk valamennyi a „menekültek között lévő dzsihadista harcosokra” vonatkozó összes értesülésnek.
A belügyminisztérium szerint az IÁ „nagyon nagy valószínűséggel” szerzett igazi, biankó – kitöltetlen – útleveleket Szíriában és Irakban, és más országok hatóságai által kiállított útleveleket is birtokolhat, mert az ellenőrzése alá vont szíriai és iraki területeken elfoglalta a diplomáciai képviseleteket.
További veszélyt jelent az a már több mint 810 német iszlamista, akik Szíriába vagy Irakba utaztak, hogy csatlakozzanak az IÁ-hoz. Nagyjából egyharmaduk már visszatért, azonban a belügyminisztérium adatai szerint közülük csak 70 emberről vannak adatok arról, hogy részt vettek harci cselekményben.
Ulla Jelpke a terrorgyanúba került menedékkérők és a német „terrorturisták” közötti arányra utalva megállapította: Németország eddig inkább „terrorexportőr”, és nem „terrorimportőr”.
