Ugyancsak kormányzati tisztségviselőket idéz a The New York Times című lap: az Iszlám Állam elleni harcra megadja a felhatalmazást az a döntés is, amellyel a kongresszus 2002-ben George W. Bush elnököt hatalmazta fel az iraki invázió megindítására.
Az Obama-adminisztráció egyébként az Iszlám Állam elleni katonai erő alkalmazására is kért újabb felhatalmazást a kongresszustól, ám a törvényhozók nem cselekedtek. Viszont megszavaztak különféle pénzügyi alapokat az Iszlám Állam elleni háború finanszírozásához, amit kormányzat egyúttal felhatalmazásnak is tekintett.
Az Obama elleni per kezdeményezőjének, Smith századosnak két ügyvédje van: David Remes, aki több guantánamói fogoly védelmét is ellátta, és Bruce Ackerman, a tekintélyes Yale Egyetem jogászprofesszora, aki tavaly a The Atlantic című folyóiratban hosszas tanulmányt közölt az Iszlám Állam elleni háború jogszerűtlenségéről. Ackerman akkor azt fejtegette, hogy annak a katonának, aki parancsot kap az Iszlám Állam elleni harcra, joga van megkérdőjelezni ezt a parancsot, és pert indítani a bíróságon.
„Szeretnénk, ha ez a téma ismét a közfigyelem középpontjába kerülne, hiszen az elnöki hatalmat is korlátozó fékek és ellensúlyok rendjéről van szó” – nyilatkozta az NPR amerikai közszolgálati rádió egyik műsorában Ackerman professzor.
