Az új európai szervezet fő célpontjai pont az Abdeslamhoz hasonló, európai születésű terroristagyanús személyek lennének, akik korábban a Közel-Keletre utaztak csatlakozni valamely terrorszervezethez – jórészt az Iszlám Államhoz –, majd visszatértek Európába, hogy az öreg kontinensen folytassák küldetésüket.
A londoni székhelyű Soufan Csoport nevű szervezetre hivatkozva korábban az MNO is beszámolt róla: 2014 és 2015 között körülbelül duplájára emelkedett a Közel-Keleten harcoló, de külföldi születésű dzsihadisták száma, ami így már az ötvenezerhez közelít. A legtöbben, mintegy nyolcezren ugyan a Közel-Kelet más országaiból és a Magrebből, 4700-an pedig a volt szovjet blokkból érkeztek a térségbe, de nagyjából ötezren lehetnek azok, akik Európából csatlakoztak a térséget feldúló radikális terrorszervezetekhez.
Az EPSC jelentésében azt állítja: az európai antiterrorista műveletek minden szintjére – a nyomozásra, bűnüldözésre és bírósági eljárásokra – kiterjedő, erősebb koordináció elengedhetetlen, de nem elégséges a jövőbeni terrorfenyegetések elhárítására. Ezért az Európai Uniónak többszintű antiterrorista hálózatot kell kiépítenie, amely ugyanakkor figyelembe veszi a tagállamok egyéni képességeit is.
A tanácsadó szervezet javaslata kiterjed még egy sor különböző területre is. Létrehoznának például egy európai ügyészi irodát a komoly, határokon átnyúló bűntények kezelésére. Az Europollal közösen ez a hivatal lehetne felelős az európai terrorcselekmények körüli nyomozások elvégzéséért és hogy a nyomozati anyagokat az érintett, nemzetállami bíróságok elé tárják.
Külön is kiemelik a mérsékelt iszlám szerepét: mivel az Európai Unió területén többmilliós muzulmán kisebbség él, ezért a hitszónokoknak hatalmas szerepük van a második generációs bevándorló fiatalok radikalizálódásának megakadályozásában. Az EPSC szerint így az európai intézményeknek segíteni kell a párbeszédet a helyi muszlim közösséggel és a közösségen belül is.
