Európai szuper-titkosszolgálatot kapunk a fejünk fölé?

Zavartalanul utazgatnak a terroristák az unió területén, Juncker tanácsadói nagyobb összefogást sürgetnek.

Ruzsbaczky Zoltán
2016. 05. 02. 14:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Politikai Stratégiaközpont (European Political Strategy Centre, EPSC) nevű brüsszeli intézet úgy látja: a londoni, a madridi, a párizsi és brüsszeli terrortámadások mind rámutatnak az intézményi széttagoltság hátrányaira, ezért Európának létre kellene hoznia egy, az amerikai Homeland Securityhez hasonló ernyőszervezetet, mely összefogná a nemzetállamok szolgálatainak információit, és egységes, hatékony választ tudna adni a terrorfenyegetettségre – írja a The Telegraph.

Ennek érdekében megerősítenék az idén január 1-jével az Európai Rendőrségi Hivatalon (Europol) belül létrehozott Európai Antiterrorista Központ jogosultságait. A tagállamok elvben már most is információkat cserélhetnek a szervezettel terroristagyanús személyekről, a lényeg az, hogy az EPSC kötelezővé tenné mindezt a hatékonyabb bűnüldözés érdekében.

Hasonló megoldást Dimitris Avramopoulos, az Európai Unió belügyi biztosa is javasolt múlt decemberben, csakhogy akkor Németország és az Egyesült Királyság heves tiltakozásának adott hangot. A brit titkosszolgálat ugyanis csak olyan külföldi partnernek hajlandó átadni információkat, amelyekről tudja, hogy nem adja ki a forrást vagy veszélyezteti az adott műveletet. A Telegraph informátorai egyébként úgy tudják, hogy korábban egyszer már maga Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is elvetette az ötletet.

Belgium ugyanakkor támogatná a központosítás ötletét, nekik minden bizonnyal jól jönne, ha könnyebben hozzájutnának a nagyobb tagállamok információihoz. Mint ismeretes, a novemberi párizsi merényletsorozat elkövetőinek, Európa legkeresettebb terroristáinak központja a belga főváros külső kerületében volt, hosszú hónapokig mégsem tudták őket kézre keríteni, csak a márciusi, brüsszeli robbantások után voltak képesek elfogni a banda még életben maradt tagjait.

Azóta kiderült az is, hogy a csoport több tagja, így az azóta már egy francia börtöncellában ülő Salah Abdeslam vagy éppen a „bombagyáros” Najim Laachraoui mindenféle gond nélkül utazgatott keresztül-kasul Európán. Abdeslamról tudni lehet, hogy Magyarországon is megfordult, tavaly két embert is felvett autóval a Keleti pályaudvar környékén, de járt például Ausztriában is.

Az új európai szervezet fő célpontjai pont az Abdeslamhoz hasonló, európai születésű terroristagyanús személyek lennének, akik korábban a Közel-Keletre utaztak csatlakozni valamely terrorszervezethez – jórészt az Iszlám Államhoz –, majd visszatértek Európába, hogy az öreg kontinensen folytassák küldetésüket.

A londoni székhelyű Soufan Csoport nevű szervezetre hivatkozva korábban az MNO is beszámolt róla: 2014 és 2015 között körülbelül duplájára emelkedett a Közel-Keleten harcoló, de külföldi születésű dzsihadisták száma, ami így már az ötvenezerhez közelít. A legtöbben, mintegy nyolcezren ugyan a Közel-Kelet más országaiból és a Magrebből, 4700-an pedig a volt szovjet blokkból érkeztek a térségbe, de nagyjából ötezren lehetnek azok, akik Európából csatlakoztak a térséget feldúló radikális terrorszervezetekhez.

Az EPSC jelentésében azt állítja: az európai antiterrorista műveletek minden szintjére – a nyomozásra, bűnüldözésre és bírósági eljárásokra – kiterjedő, erősebb koordináció elengedhetetlen, de nem elégséges a jövőbeni terrorfenyegetések elhárítására. Ezért az Európai Uniónak többszintű antiterrorista hálózatot kell kiépítenie, amely ugyanakkor figyelembe veszi a tagállamok egyéni képességeit is.

A tanácsadó szervezet javaslata kiterjed még egy sor különböző területre is. Létrehoznának például egy európai ügyészi irodát a komoly, határokon átnyúló bűntények kezelésére. Az Europollal közösen ez a hivatal lehetne felelős az európai terrorcselekmények körüli nyomozások elvégzéséért és hogy a nyomozati anyagokat az érintett, nemzetállami bíróságok elé tárják.

Külön is kiemelik a mérsékelt iszlám szerepét: mivel az Európai Unió területén többmilliós muzulmán kisebbség él, ezért a hitszónokoknak hatalmas szerepük van a második generációs bevándorló fiatalok radikalizálódásának megakadályozásában. Az EPSC szerint így az európai intézményeknek segíteni kell a párbeszédet a helyi muszlim közösséggel és a közösségen belül is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.