A dél-amerikai szervezetet a széttöredezettség is sújtja: 1991-es létrejöttekor tagállamaiban demokratikus folyamatok indultak el, vezetőik (Lula, Kirchner, Vázquez, Chávez) baloldali ideológiai közösséget alkottak, és támogatták a gazdasági integrációt. Ma azonban a szervezet jövőjét a brazil válság, az EU–Amerika szabad kereskedelmi egyezmény előrehaladott állapota, a tagállamok egyre protekcionistább gazdaságpolitikája, és nem utolsósorban a Mercosur elnökletét pro tempore júliusban átvevő Venezuela esetleges bojkottja is fenyegeti.
Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa mindezektől függetlenül úgy véli, mindkét fél erőteljesen elkötelezett egy sikeres és ambiciózus megállapodás iránt, és a héten a szabad kereskedelmi megállapodásba felvenni kívánt áruk listájának összeállítását, és a piacra jutásra vonatkozó ajánlatcserét is végre kívánják hajtani.
A Mercosur 15 millió négyzetkilométeres területén 295 millió ember él. A világ ötödik legnagyobb gazdasági hatalmának öt teljes jogú tagja ma Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay és Venezuela. A szervezetet 25 évvel ezelőtt alapították abból a célból, hogy a regionális kereskedelem akadályait, elsődlegesen a magas vámokat megszüntessék a kontinens országai között, 2008-ban létre is hozták a tagországok közötti vámuniót, a Dél-amerikai Nemzetek Unióját (UNASUR). Az elmúlt években – elsődlegesen Venezuela 2012-es csatlakozása óta – a Mercosur céljai azonban mindinkább politikai színezetet öltöttek, a belső feszültséggel is küszködő tagállamok egyre erősödő protekcionista gazdaságpolitikája a korábbi távlati célkitűzéseit, így egész Dél-Amerika kereskedelmi képviseletét a nemzetközi piacokon, annál inkább megkérdőjelezi.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!