Közel egymilliárd eurót kíván fordítani a bukaresti kormány a következő hét évben a strasbourgi bíróság által rendszeresen elmarasztalt romániai börtönviszonyok javítására. A Dacian Ciolos vezette szakértői kabinet a napokban jegyzéket fogadott el arról, hogy 2023-ig 838,45 millió eurót használ fel
10 895 új zárkahely létrehozására, valamint 1651 zárkahely felújítására. Közleményében a kormány emlékeztetett, hogy a romániai büntetés-végrehajtási intézetek akut helyhiánnyal küzdenek, a börtönviszonyok javítását célzó program gyakorlatba ültetése révén azonban közel 11 ezer új zárkahely jöhet létre. A kabinet kommünikéje azt nem pontosítja, hogy új fegyházakat kívánnak építeni, vagy a jelenlegieket bővíteni.
A romániai fogvatartottak beadványok özönével árasztották el az elmúlt években a bukaresti törvényhozókat és a médiát, valamint a nemzetközi fórumokat, embertelennek tartva az országban uralkodó fogva tartási körülményeket. Legfőbb panaszuk, hogy miközben az uniós jogszabályok legkevesebb négy négyzetméteres területet írnak elő egy rab számára, a romániai börtönökben kilenc-tíz embert is bezsúfolnak egy kilenc négyzetméteres zárkába. A téma elsősorban a letöltendő szabadságvesztéssel sújtott nagyszámú politikus miatt került a figyelem középpontjába. A hosszabb időt előzetes letartóztatásban töltő Elena Udrea volt idegenforgalmi miniszter például kérvényezte, hogy saját költségén kimeszeltethesse a fogdáját, a törökvécés mellékhelyiséget pedig civilizáltabbá tegye, kérelmét azonban elutasították. Miközben az ország börtöneiben jelenleg mintegy 30 ezer rab tölti büntetését, további tizenegyezer zárkahelyre volna szükség. A helyhiány miatt gyakori, hogy a fogvatartottak HIV-fertőzöttekkel, tuberkulózisban szenvedőkkel kénytelenek megosztani cellájukat, ahol ráadásul együtt töltik büntetésüket a csalásért, illetve az emberölésért elítéltek.
Számos fogvatartott fordult eddig jogorvoslatért az Európai Emberi Jogi Bírósághoz (EJEB), amely évente több százezer euró kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot a megfogalmazott panaszok nyomán. A strasbourgi bíróság 2014-ben kétszázezer, 2013-ban 220 ezer euró kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot a börtönkörülmények miatt, amelyre négyszáz oldalas jelentésében tavaly a nép ügyvédje is felhívta a figyelmet. A megalázó körülményekre tekintettel az EJEB tavaly ősszel arra figyelmeztette Bukarestet, hogy amennyiben másfél éven belül nem teremti meg az előírt minimális fogva tartási feltételeket, a strasbourgi bíróság automatikusan minden panaszosnak kártérítést ítél meg. Hasonló ítéletre volt már példa: Olaszországot napi nyolceurós kártérítés kifizetésére kötelezték valamennyi, embertelen körülmények között fogva tartott elítélt esetében. Románia esetében az elmarasztaló ítélet évi 80 millió eurós kártérítést feltételezett volna.
