Óriási készülődés előzte meg Barack Obama látogatását Hirosimában: a Japán nyugati részén fekvő városban több mint négyezer rendőr szavatolta a magas rangú vendégek biztonságát. Az esemény azért is számít rendkívülinek, mert eddig egyetlen hivatalban lévő amerikai elnök sem látogatott Hirosimába, hogy lerója tiszteletét az áldozatok előtt. Ezen a helyen vetettek be az amerikaiak atombombát a második világháború végnapjaiban, 1945. augusztus 6-án.
Obama a látogatását azzal kezdte, hogy beszédet mondott az Ivakuni melletti haditengerészeti légibázison. Itt nemcsak amerikai katonák állomásoznak, hanem a japán Tengerészeti Önvédelmi Erők is. Az amerikai elnök őket is köszöntötte a beszédében, majd jelezte: a csendes-óceáni térség kulcsfontosságú régió országa számára.
A nagy esemény előtt a The New York Times a helyszínre látogató japánokat kérdezte, akik közül sokan tanúi voltak az atomtámadásnak. Egy 84 éves túlélő, Mizuta Dzsicuo így nyilatkozott a lapnak: nagyon boldog, hogy Obama eljött Hirosimába, de nem várja, hogy bocsánatot kérjen. Hasonlóan nyilatkozott egy 17 éves iskolás, Kató Tamimi is, aki szerint néhányan elvárnák, hogy Obama bocsánatot kérjen, de ő ezzel nem ért egyet. „Japán is agresszor volt. Az Egyesült Államok az egyetlen, amely megállította Japánt, hogy még több más nemzetiségű embert öljön meg” – fogalmazott.
Természetesen nem mindenki ért egyet azzal, hogy Obamának nem kell bocsánatot kérnie. A Hirosimára és Nagaszakira mért atomcsapások túlélőit képviselő egyik csoport egy hete arra buzdította az amerikai elnököt, hogy hirosimai látogatásakor kérjen bocsánatot, és hallgassa meg a túlélők – japánul: hibakusák – történeteit.
A tokiói kormány 180 ezer hibakusát tart számon. Közülük sokan a sugárzáshoz kapcsolódó betegségektől szenvednek, az egészségi kockázatok miatt pedig nem házasodtak meg, és nem vállaltak gyereket. Az AFP fotósa portrésorozatot készített az elnöki látogatás előtt, hogy így emlékezzen meg róluk.
Miután az amerikai elnök megérkezett a Béke Emlékparkba, aláírta a múzeum vendégkönyvét. Ezt követően koszorút helyezett el az emlékműnél, ezekkel a szavakkal:
„Halál érkezett az égből, és a világ megváltozott.”
Az ezt követő beszédében Obama kijelentette: elegendő bátorságot kell gyűjteni ahhoz, hogy hátrahagyjuk a félelem logikáját, és nukleáris fegyverek nélküli világra törekedjünk. Leszögezte, hogy a második világháború, amely Nagaszakiban és Hirosimában brutális véget ért, a népek közötti eddigi legerőszakosabb összecsapás volt, és ő a háború összes áldozatának emléke előtt tisztelettel adózik. „Hirosimának sosem szabad feledésbe merülnie” – jelentette ki.
Az amerikai elnök szerint az atomcsapás azt demonstrálta, hogy az emberiség rendelkezik eszközökkel saját maga elpusztítására. Hangsúlyozta, meg kell változtatnunk az eddigi gondolkodásmódot a háborúról, mert Hirosima azt az igazságot tanítja, hogy a technológiai fejlődésnek erkölcsi forradalommal kell párosulnia.
Abe Sinzó japán miniszterelnök ezután leszögezte: Barack Obama hirosimai látogatása új fejezetet nyit az Egyesült Államok és Japán megbékélésében, az amerikai elnök nehéz, de csodálatos döntést hozott, amikor a látogatás mellett határozott. Kiemelte: a hirosimai tragédiának nem szabad megismétlődnie, ezért Obamával mindketten egy atomfegyvermentes világért szállnak síkra, tekintet nélkül arra, milyen nehéz elérni.
Az amerikai elnök a ceremóniát követően néhány szót váltott a beszédét hallgató hibakusákkal, és egyikükkel kezet fogott. Az előzetes várakozásokkal összhangban azonban nem kért bocsánatot hajdani elődjének, Harry Trumannek a döntéséért, melynek értelmében először vetették be az atombombát.
