Meglepően korrekt döntést hozott a koszovói alkotmánybíróság, amikor tizenhat év pereskedés után azt állapította meg, hogy a Visoki Decani pravoszláv kolostor körüli 24 hektár földterület a klastromot illeti meg. A rendháznak otthont adó, közel negyvenezres Decaniban jelenleg kizárólag muzulmán vallásúak, nagy többségben albánok élnek, a szerbség elköltözött a településről. A helyieknek nem tetszik a döntés, tüntetéssorozatba kezdtek. Rasim Selmana polgármester szerint a kolostor a város lakóit illette volna meg, de politikai döntés született, így azt nem fogja tiszteletben tartani.
Mint arra az újvidéki Magyar Szó című napilap írása emlékeztet, olyan földterület tulajdonjogáról döntött a taláros testület, amelyet a szerb pravoszláv egyházhoz tartozó kolostortól vettek el a második világháború után, és amelyet 1997-ben az akkori kormány visszaszolgáltatott. Az 1999-ben Koszovó területén történt összecsapásokat követően kérdőjelezte meg a pristinai hatalom a békefenntartó KFOR katonái által védett klastrom tulajdonjogát. A világörökségi helyszínnek nyilvánított decani kolostor a XIV. század közepén épült, a templom belsejében több mint ezer szentábrázolás maradt fenn, ami a teljes bizánci ikonográfiát lefedi. Itt található az alapító Stefan Decanski, más néven III. István Uros szerb király mauzóleuma is. Az ortodox kolostor a szerbek egyik fontos zarándokhelye, s az utóbbi években többször is az albán–szerb ellentétek áldozatává vált: megrongálták, megdobálták.
Bár tavaly novemberben két szavazat híján elutasították Koszovó felvételi kérelmét az UNESCO-ba, a téma hamarosan újra az ENSZ terítékére kerülhet. A UNESCO-tagság azt is jelentené, hogy Pristina maga intézheti a szerb pravoszláv kulturális örökségek sorsát, ami elfogadhatatlan Belgrád számára. Az ENSZ 195 tagországa közül eddig 111 ismerte el Koszovó függetlenségét.
Belgrádot az sem nyugtatta meg, hogy Pristina írásban garantálta: nem nevezi át a területén található, ám a pravoszlávokhoz tartozó objektumokat. Rade Drobac, Szerbia budapesti nagykövete korábban lapunknak arra emlékeztetett, sokan Szerbia Jeruzsálemeként emlegetik Koszovót, éppen a rengeteg ősi szerb műemlék miatt. Ezeket a templomokat, kolostorokat ma is rendeltetésüknek megfelelően használják, nem valamiféle antik emlékekről van szó. – 1999 óta az albánok közel százötven templomot rongáltak meg és gyújtottak fel, szerbeket öltek meg, lerombolták házaikat, s máig erőszakos fellépéssel akadályozzák meg az elűzöttek visszatérését – fogalmazott a diplomata, hozzátéve: mindez a KFOR és az Eulex, azaz a nemzetközi biztonsági, rendvédelmi erők állítólagos védelme alatt történt.
