Életének 89. évében vasárnap elhunyt Victor Atanasie Stanculescu volt védelmi miniszter, az 1989-es romániai forradalom egyik kulcsfigurája. A temesvári népfelkelést vérbe fojtó egykori tábornokot egy Bukarest közeli idősotthonban érte a halál. Stanculescu helyettes védelmi miniszteri tisztséget töltött be a rendszerváltás idején, amikor őt bízták meg a Tőkés László református lelkész iránti kiállásból tömegtüntetéssé terebélyesedő temesvári népfelkelés leverésével. A „temesvári hóhérként” elhíresült tábornok olyannyira komolyan vette a küldetését, hogy Nicolae Ceausescu pártfőtitkár is roppant elégedett volt vele: parancsára a hadsereg a tömegbe lövetett a mártírvárosban, ahol 72 forradalmár meghalt, 253-at pedig megsebesítettek. (A forradalom napjaiban több mint 1100-an vesztették életüket, és több mint háromezren megsebesültek.) Hogy kivonja magát a forradalom elfojtásából, orvos barátjával begipszeltette a lábát, a diktátor felajánlására mégis elfogadta a védelmi miniszteri tisztséget.
Miután a felkelés az egész országra átterjedt, a diktátor házaspár pedig elmenekült a román fővárosból, Stanculescu átállt a forradalom oldalára, parancsára pedig a hadsereg visszavonult a kaszárnyákba. Egy korábbi interjúban közölte: azért árulta el a Conducatort, mert 1989-ben Románia polgárháború, illetve egy jugoszláv típusú szétesés küszöbén állt, az ország pedig tele volt külföldi titkos ügynökökkel. Részt vett a Ceausescuék halálos ítéletét kimondó rögtönítélő katonai bíróságban, és levezényelte a diktátorpár kivégzését. Ion Iliescu volt államfő háromcsillagos altábornaggyá léptette elő, az elnök vezette Nemzeti Megmentési Front (FSN) kormányában a gazdasági, ipari, majd a védelmi tárcát irányította. Egy perújrafelvételt követően 2008-ban Mihai Chitac volt belügyminiszterhez hasonlóan emberölés bűntettében vétkesnek találta és jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélte a bukaresti legfelsőbb bíróság a temesvári felkelés elleni fellépése miatt; mindkettőjüket katonai rangjuktól is megfosztották. Stanculescu 2014 májusában, büntetése harmadának letöltése után került szabadlábra. A közéletből sohasem vonult ki teljesen, tavaly például cáfolta Szőczi Árpád újságíró állítását, miszerint Ceausescu 1989 nyarán a paksi atomerőmű elleni rakétatámadást készített volna elő.
