Amerika egyetemei veretlenek, de Ázsia már jön fel

A doktori túlképzés miatt egy végzősnek többet kell felmutatnia, mint tíz évvel ezelőtt.

Pánikot keltett az Egyesült Királyságban a Times Higher Education által kiadott legfrissebb, 2016-os százas világrangsora, mely presztízsalapon állította fel az egyetemek sorrendjét. A 133 országban összesen tízezer akadémiai szereplő megkérdezésével összeállított listán immáron hatodik éve az amerikai Harvard Egyetem szerepel az első helyen. A százból további 43 intézmény szintén amerikai. A brit aggodalomra az ad okot, hogy bár még mindig az Egyesült Királyság a második a listán, ám az egyetemek száma a tavalyi tizenkettőről tízre esett vissza. A top tízen belül „mindössze” három található, a Cambridge ráadásul a korábbi másodikról idén a negyedik, míg az Oxford a harmadikról az ötödik helyre csúszott le.

Magyar egyetem egyáltalán nincs a ranglistán, a briteken kívül azonban több, más európai ország is rosszabbul teljesített az értékelők szerint, mint a korábbi években. A felsorolásban tavaly szereplő hat német és öt holland intézményből négy rontott a helyezésén, miközben Dánia és Finnország összességében csúszott le a rangsorról.

A The Telegraph szerint a brit eredményekben szerepet játszik az oktatásra fordított keretek csökkentése, és hogy az egyre szigorodó vízumrendszer miatt csökken a külföldről szerződtetett, magasan kvalifikált oktatók száma. Az újság által említett másik tényező David Cameron kormányának azon törekvése, hogy kvótarendszerrel növelje az egyetemeken a hátrányos helyzetű hallgatók arányát.

Összességében jelentőset lépett előre az ázsiai kontinens, amely tavaly még csak tíz, idén azonban már tizenhét intézménnyel került fel a listára. Ezek közül a legjobb eredményt a tizenkettedikként végzett Tokiói Egyetem érte el. A tizennyolcadikként befutó kínai Csinghua és a huszonegyedik Pekingi Egyetem egy év alatt nyolc helyezést javított. Paul Blackmore, a Londoni King’s College professzora az eredményeket úgy értékelte a Times Higher Educationnek, hogy Ázsia jó szereplése két dolognak köszönhető: a kontinens egyetemi rendszerei valódi fejlődésének, illetve annak, hogy a ranglista összeállításához megkérdezettek körében egyre többen ismerik is ezeknek az intézményeknek a nevét.

De mit tudhatunk az első három helyezettről? A Harvard az Egyesült Államok legrégebbi egyeteme. Az intézmény első támogatója után, a charlestowni John Harvardról kapta a nevét, és fennállásának 380 éve alatt 45 Nobel díjast, harminc államfőt és negyvennyolc Pulitzer-díjast adott. Az amerikai elnökök közül tizenhárom részesült tiszteletbeli diplomában a Harvardtól. Itt található a világ legnagyobb, 20,4 millió kötetet tartalmazó tudományos könyvtára. Jelenleg körülbelül húszezren tanulnak az intézményben, a diákok egynegyede külföldi. A hallgatóknak körülbelül 65 százaléka részesül valamilyen ösztöndíjban, s így átlagban évi körülbelül 11,500 dollárt (több mint hárommillió forint) fizetnek a tanulmányaikért. Támogatás nélkül az évi tandíj ellátással egybekötve több mint 17 millió forint.

A második a Massachusetts Institute of Technology (MIT). Az 1861-ban létrehozott magánegyetem mottója Mens et Manus, azaz elme és kéz, és Nobel-díjasok terén a Harvardot is felülmúlja, ugyanis nem kevesebb, mint nyolcvanöt díjazottal büszkélkedhet. Itt tanult Paul Modrich amerikai kutató is, aki tavaly Aziz Sancar amerikai– török, illetve Tomas Lindahl svéd kollégájával megosztva kapta meg a kémiai Nobel-díjat a DNS-javításhoz kapcsolódó kutatásaikért. Az egyetemen tizenegyezren tanulnak, a diákok 33 százaléka külföldi. A 2014–2015-ös őszi félévben közülük hatan magyarok voltak. Az egyetem honlapja alapján a 2015–2016-os tanulmányi évben egy hallgatónak kollégiumi és egyéb költségekkel együtt összesen szintén körülbelül 17 millió forinttal kell számolni, bár azt is hozzáteszik, ha az intézmény úgy dönt, elfogadja egy diák jelentkezését, mindent megtesz azért, hogy az egyetem elvégzését anyagilag meg is tudja oldani.

A következő a sorban a kaliforniai Szilícium-völgyben található Stanford Egyetem. Az idén fennállásának 125. évfordulóját ünneplő intézmény huszonegy Nobel-díjas mellett arról ismert, hogy az amerikai kongresszusnak adott már számos tagot, de volt hallgatói közt találunk egyebek között tizenhét űrhajóst is. Jelenleg 15 ezer hallgatója van, 22 százalékuk külföldi. A 3310 hektáros campuson lakik a hallgatók 97 százaléka.

Az Egyesült Államokban karrier szempontjából jóval többet számít, hogy melyik egyetemen végzett az illető, mint itthon. Egy jó hírnevű, akár magán-, akár állami intézmény neve hallatán sokkal több és anyagilag jövedelmezőbb lehetőség nyílik meg – ezt már Rigó Máté történészhallgató mondta lapuknak, aki ezekben a hetekben fejezi be a Cornell Egyetemen (17. a listán) a doktori képzését. Ugyanakkor azt is hozzátette, az elmúlt években sokat változott a helyzet, és a Magyarországon már régóta problémát jelentő doktori túlképzés az Atlanti-óceán túlpartján is egyre inkább érezteti hatását. Vagyis egy frissen végzett doktornak ma jóval többet kell bizonyítania, mint tíz évvel ezelőtt ahhoz, hogy ugyanolyan lehetőségekhez jusson, és egyáltalán nem biztos, hogy kap állást, még akkor sem, ha valamelyik nívós egyetemen végzett.

A fiatal kutató az ELTE történelem–angol szakán és a Közép-európai Egyetemen diplomázott, majd 2009-ben több amerikai egyetemre is beadta a jelentkezését. A Cornell, illetve a New Jersey állambeli Rutgers Egyetemtől is pozitív választ kapott. Mi több, egy-egy repülőjegyet is küldtek neki, hogy körül tudjon nézni a campusokon, és beszéljen a potenciális témavezetőivel. Végül a Cornell mellett döntött. Tanulmányainak költségeit abból fedezte, hogy a kutatás mellett oktat. Disszertációját, amely a Trianon problematikáját, illetve az egész első világháborús magyar helyzetet vizsgálja meg európai kontextusba ágyazva, hét év alatt fejezte be, és öt ország tizenhat különböző levéltárában végzett kutatás alapján készítette el.

A Cornell az Amerikai Egyesült Államok egyik legnagyobb kutató egyeteme, a New York állambeli Ithaca városban található. 1865-ben alapította Ezra Cornell üzletember és a távíróipar úttörője, valamint Andrew Dickson White tudós. Tagja az úgynevezett Ivy League-nek (Borostyánszövetségnek), amely Észak-Amerika elit felsőfokú iskoláit tömöríti. Az intézmény negyvenöt Nobel-díjast adott a világnak. Jelenleg a részben állami, részben magánfinanszírozású egyetem 1648 karán több mint 21 ezren tanulnak több mint ezer professzor irányítása alatt. A diákok 19 százaléka külföldi.

Rigó Máté posztdoktori képzés részeként jövőre a firenzei egyetemen folytatja kutatói munkáját, miközben itthon két tudományos programban is részt vesz. Ezek közül az egyik a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjában, míg a másik egy, az Országos tudományos kutatási alapprogramok részeként megvalósuló kutatás. Azt, hogy disszertációjának publikálása után hol szeretné folytatni tudományos karrierjét, egyelőre nem tudja. Nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy külföldön, de azt sem, hogy Magyarországon telepedik le hosszú távon. Mint mondta, amikor a külföldi egyetemre jelentkezett, sokan arra figyelmeztették, hogy ezzel a lépéssel elvágja magát a hazai tudományos közösségtől. Ez azonban álláspontja szerint egyáltalán nem igazolódott be.