Soros György amerikai üzletember bár borúlátó, azt is mondta, hogy „nem szabad feladni”. Szerinte az Európai Unió tökéletlen építmény, de akik hisznek azokban az értékekben és elvekben, amelyeknek a fenntartására az EU-t tervezték, össze kell állniuk, hogy alapos szerkezeti átalakítással megmentsék az uniót.
A német és francia munkáltatók csoportjai felszólították Párizst és Berlint arra, hogy ne tétovázzanak, és konkrét lépésekkel haladjanak a tényeges közös piac kialakítása felé. A német iparvállalatok szövetsége (BDI), a német munkaadói szövetségek országos szervezete (BDA), valamint a francia munkáltatói szövetség (Medef) közös közleményben fogalmazta meg azt az elvárást, hogy „most minden korábbinál gyorsabban kell haladni a tényleges integráció útján, és a közös cél érdekében egy hangon kell szólni”.
Matteo Renzi olasz miniszterelnök szerint a brit népszavazás akár kedvezően is alakíthatja Európa jövőjét. Az Il Sole 24 Ore című pénzügyi olasz napilapban a kormányfő annak a véleményének adott hangot, hogy Európa szempontjából az elmúlt évek legnagyobb veresége a visszájára is fordulhat: a kontinens nyerhet azon, hogy megújulásra kényszerül.
Pier Carlo Padoan olasz gazdasági miniszter viszont egyelőre csak a hátrányait látja a brexitnek. Azt monda, hogy az Egyesült Királyság távozása az EU-ból azzal járhat, hogy az olasz gazdaság az eddig vártnál is lassabban nő majd, és az állami kiadásokat valószínűleg meg kell majd nyirbálni.
Hivatalos várakozás szerint idén 1,2 százalékkal nő az olasz bruttó hazai termék. Az olasz államadósság a GDP mintegy 133 százaléka, a második legmagasabb az euróövezetben Görögországé után.
Az UniCredit, a legnagyobb olasz bank a brit referendum eredménye miatt a jövő évi olasz gazdasági növekedés várható ütemét 0,2-0,7 százalékra rontotta az eddig várt 1,2 százalékról.
Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter egyebek között azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a britek távozásával Európa mostantól három pilléren nyugszik:: a németen, a francián és az olaszon, ami növeli Olaszország súlyát minden téren. Angelino Alfano belügyminiszter pedig reményének adott hangot arra kapcsolatban, hogy Milánó pénzügyi központi súlya növekszik azáltal, hogy várhatóan elhagyja Londont a pénzügyi és üzleti élet egy része.