Brexit: Soros borúlátó, de „nem szabad feladni”

A magyar származású milliárdos amerikai üzletember szerint elkerülhetetlen az EU szétesése.

Soros György amerikai üzletember bár borúlátó, azt is mondta, hogy „nem szabad feladni”. Szerinte az Európai Unió tökéletlen építmény, de akik hisznek azokban az értékekben és elvekben, amelyeknek a fenntartására az EU-t tervezték, össze kell állniuk, hogy alapos szerkezeti átalakítással megmentsék az uniót.

A német és francia munkáltatók csoportjai felszólították Párizst és Berlint arra, hogy ne tétovázzanak, és konkrét lépésekkel haladjanak a tényeges közös piac kialakítása felé. A német iparvállalatok szövetsége (BDI), a német munkaadói szövetségek országos szervezete (BDA), valamint a francia munkáltatói szövetség (Medef) közös közleményben fogalmazta meg azt az elvárást, hogy „most minden korábbinál gyorsabban kell haladni a tényleges integráció útján, és a közös cél érdekében egy hangon kell szólni”.

Matteo Renzi olasz miniszterelnök szerint a brit népszavazás akár kedvezően is alakíthatja Európa jövőjét. Az Il Sole 24 Ore című pénzügyi olasz napilapban a kormányfő annak a véleményének adott hangot, hogy Európa szempontjából az elmúlt évek legnagyobb veresége a visszájára is fordulhat: a kontinens nyerhet azon, hogy megújulásra kényszerül.

Pier Carlo Padoan olasz gazdasági miniszter viszont egyelőre csak a hátrányait látja a brexitnek. Azt monda, hogy az Egyesült Királyság távozása az EU-ból azzal járhat, hogy az olasz gazdaság az eddig vártnál is lassabban nő majd, és az állami kiadásokat valószínűleg meg kell majd nyirbálni.

Hivatalos várakozás szerint idén 1,2 százalékkal nő az olasz bruttó hazai termék. Az olasz államadósság a GDP mintegy 133 százaléka, a második legmagasabb az euróövezetben Görögországé után.

Az UniCredit, a legnagyobb olasz bank a brit referendum eredménye miatt a jövő évi olasz gazdasági növekedés várható ütemét 0,2-0,7 százalékra rontotta az eddig várt 1,2 százalékról.

Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter egyebek között azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a britek távozásával Európa mostantól három pilléren nyugszik:: a németen, a francián és az olaszon, ami növeli Olaszország súlyát minden téren. Angelino Alfano belügyminiszter pedig reményének adott hangot arra kapcsolatban, hogy Milánó pénzügyi központi súlya növekszik azáltal, hogy várhatóan elhagyja Londont a pénzügyi és üzleti élet egy része.

A Deutsche Bank vezérigazgatója szerint „London mint a világ egyik pénzügyi központja kétségtelenül veszít súlyából, de azért nem kell temetni”. John Cryan a Handelsblatt című német gazdasági napilapnak nyilatkozva nem kívánt beszélni arról, hogy a brexitnek milyen közvetlen hatása lesz a Deutsche Bankra, amely legalább 11 ezer embert foglalkoztat Nagy-Britanniában. A társaság vezérigazgatója egyébként azzal számol, hogy a következő hetekben a szokásosnál nagyobb kilengések lehetnek a világ pénzpiacain.

A kínai pénzügyminiszter szerint természetes, ahogy a globális piacok reagáltak pénteken a brexitre. Szerinte a kilépés hatása elhúzódik, a globális gazdaságot öt-tíz éven át is kedvezőtlenül befolyásolhatja.

Az ugyancsak a Kínában zajló Világgazdasági Fóromon (WEF) Huang Ji-ping, a Pekingi Egyetem professzora, a kínai jegybank monetáris bizottságának a tagja szerint egyelőre megjósolhatatlan, hogy a brexit milyen mértékben befolyásolja a kínai gazdaságot. Szerinte amennyiben a britek döntésének hatása a globalizáció térvesztésével jár, az nagyon rossz lenne a világnak és Kínának is.

Li Dao Kui professzor, a központi bank egykori tanácsadója kevésbé borúlátó. Szerinte „Kínát csak meglegyinti a brexit szele, a britek döntése legfeljebb a jüan árfolyamának az alakulásában lesz érzékelhető, és a hatás nem lesz tartós”.

Nouriel Roubini, a New York-i Egyetem pontos előrejelzéseiről ismert közgazdaságtan-professzora szerint „a brexit pénzügyi, gazdasági, politikai és geopolitikai hullámokat vet”. A szakember szerint azonban az Egyesült Királyság kiválása az EU-ból nem okoz majd globális recessziót vagy globális pénzügyi válságot. „Elismerem, a brexit hatása komoly lesz, de elmarad attól, amit 2007 és 2009 között láttunk.”

Az Európai Unió nem tesz új ajánlatokat arra vonatkozóan, hogy benn tartsa Nagy-Britanniát, az ország nem lehet csak „félig partner” – jelentette ki Sigmar Gabriel német alkancellár.

„A britek most úgy döntöttek, hogy távoznak. Nem fogunk arról tárgyalni, hogy az EU még mit ajánlhat fel nekik, hogy benntarthassa őket” – derül ki a politikus vasárnap nyilvánosságra hozott interjújából. „Nyilvánvaló: nem lehetsz csak kicsit terhes vagy félig partnerségi viszonyban” – mondta Gabriel.

Az alkancellár élesen bírálta David Cameron brit kormányfőt „nagyszabású és történelmi baklövése” miatt, amiért olyan népszavazást kezdeményezett, amelynek eredményeként a választópolgárok az Egyesült Királyság kiválása mellett foglaltak állást az EU-ból. Gabriel a brit miniszterelnök mihamarabbi lemondását sürgette.

Szerinte „a britek egy nap elátkozzák” Boris Johnsont, aki a kilépés mellett kampányolók egyik prominens figurája.

A szociáldemokrata alkancellárral ellentétben a kereszténydemokrata párti Angela Merkel kancellár szombaton békülékenyebb hangot ütött meg Nagy-Britanniával szemben. Merkel úgy vélekedett, hogy a Londonnal folytatott egyeztetéseket szakszerűen és objektíven kell levezetni.

Günther Krichbaum, a német parlament Európa-ügyi bizottságának elnöke a nap folyamán elmondta: szívesen látnák egy független Skócia csatlakozását az EU-hoz. A kereszténydemokrata politikus szerint „az unió továbbra is huszonnyolc tagállamból fog állni, mivel újabb skót függetlenségi népszavazást vár, amely sikeres lesz. […] Gyorsan kell majd válaszolnunk az EU-barát ország csatlakozási kérelmére” – mondta a Welt am Sonntag című német vasárnapi lapnak.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök vasárnap tudatta: miután a britek többsége az EU-ból való kiválást választotta, elképzelhető újabb népszavazás Skócia különválásáról, mert az EU tagja szeretne maradni. A skótok több mint hatvan százaléka az Egyesült Királyság bennmaradásra szavazott.

A nagy-britanniai EU-népszavazás után kialakult helyzetről és az uniós csúcs előkészítéséről fog tárgyalni hétfőn Prágában a négy visegrádi ország és Németország külügyminisztere – közölte Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter a közszolgálati televízió vitaműsorában. Elmondása szerint a munkareggelire Witold Waszczykowski lengyel, Szijjártó Péter magyar és Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter mellett a német külügyminiszter is meghívót kapott.

„A hétfői reggelire Frank-Walter Steinmeiert is meghívtam. Itt lesz az összes visegrádi külügyminiszter, és arról fogunk beszélgetni, mit kell előkészíteni az európai uniós csúcstalálkozóra” – jelentette ki a televízióban a cseh külügyminiszter.