Elszámították magukat az amerikai külügyi héják

Súlyos következményei lennének, ha Obama engedne külügyben dolgozó tisztviselők felhívásának.

Többtucatnyi külügyminisztériumi tisztviselő tiltakozott ezen a héten az Egyesült Államok külpolitikája ellen – írta meg a The Wall Street Journal. A tiltakozók egy belső használatra szánt dokumentumban arra szólították fel Barack Obama elnököt, hogy haladéktalanul indítsa meg a damaszkuszi kormány elleni célzott légicsapásokat. Szerintük ugyanis csakis Bassár el-Aszad szíriai államfő eltávolítása és új szíriai kormányzat felállítása hozhat változást a közel-keleti országban.

A The New York Times szerint a belső dokumentumot egy úgynevezett elégedetlenségi csatornán keresztül nyújtották be a külügyminisztériumnak, ezt még a vietnami háború idején hozták létre abból a célból, hogy a külpolitikai irányvonalat helytelenítő dolgozók ezen keresztül jelezzék, ha valamivel nem értenek egyet anélkül, hogy retorziók érnék őket. A lap szerint a mostani aláírók csaknem mind középszinten dolgozó hivatalnokok – többen közülük karrierdiplomaták –, akiket az elmúlt öt évben Amerikában vagy külföldön bevontak a Szíriával kapcsolatos munkába.

John Kirby külügyi szóvivő megerősítette a lap információit, de nem kívánt részletekbe bocsátkozni. Mindössze annyit mondott: a külügyi vezetésnek van tudomása a tiltakozásról, de egyelőre tanulmányozza a szöveget.

Nem tellett sok időbe, hogy megszólaljanak az oroszok. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő azonnal jelezte, hogy a damaszkuszi rezsim megbuktatására tett kísérlet nem járulna hozzá a terrorellenes küzdelem sikeréhez, sőt teljes káoszba taszítaná a térséget.

„A legfontosabb kérdés, hogy ki viseli majd a felelősséget ezekért a bombázásokért. Talán az amerikai külügy munkatársainak a többsége? Vagy ismét a jól ismert hollywoodi mosoly tanúi leszünk, mint ahogy azt Afganisztán, Irak vagy Líbia esetében láthattuk?” – tette fel a kérdést Peszkov, majd kijelentette: Oroszország tovább folytatja a katonai műveleteket Szíriában a terrorista csoportok ellen.

Hasonlóan szkeptikus egy lehetséges amerikai katonai beavatkozás sikerét illetően Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet biztonságpolitikai szakértője is, akit egy ilyen lépés lehetséges következményeiről kérdeztünk. A szakember emlékeztetett, hogy az öt éve kirobbant szíriai konfliktus első évében az amerikai várakozás még az volt, hogy az Aszad-rezsim meg fog bukni. De tavaly nyáron is az látszott, hogy a kormányerők jelentősen meggyengültek. Nem véletlen tehát, hogy az orosz és iráni beavatkozás éppen ekkor történt, hiszen ezek az országok látták, hogy a kormány olyan vereségeket szenved, amelyek már komolyan veszélyeztetik a rezsim stabilitását.

Wagner Péter szerint azért most született meg a kikerült dokumentum, mert az orosz–iráni beavatkozásnak köszönhetően Aszadnak sikerült stabilizálnia a hatalmát és kiterjeszteni az ellenőrzése alatt tartott területeket. Ennek köszönhetően ma éppen az az ellenzéki csoportosulás áll a legközelebb a megsemmisüléshez, amelytől az Egyesült Államok és a vele szövetséges arab államok a legtöbbet vártak.

A szakember úgy látja, nagyon kevés az esélye annak, hogy az amerikai külügyérek figyelmeztetése nyomán Obama katonai akciót indítson a szíriai kormány erői ellen. Nem véletlen ugyanis, hogy az amerikai elnök eddig távol tartotta magát a szíriai konfliktustól, másrészt közelednek a választások, az elnöknek hamarosan lejár a mandátuma.

Mindemellett Wagner Péter szerint Aszadnak valós támogatottsága van Szíriában. Erről árulkodik, hogy a katonák harcolnak a rezsimért, hiszen valós a fenyegetés, hogy a keresztény, drúz és alavita közösséget súlyos retorzió érné, ha a kormányzat megbukna és az iszlamisták vennék át a hatalmat. Emellett a lakosság 70 százalékát alkotó, különösen a városokban élő szunniták körében is jelentős támogatottsága lehet az Aszad-rezsimnek. „Öt év töméntelen borzalom után Szíriában már mindenki elgondolkodik azon, hogy mi a jobb: egy autoriter rezsim uralma alatt élni vagy egy káoszban, ahol teljes a létbizonytalanság” – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint így Aszadnak megvan a legitimitása az országban.

Kérdésünkre, hogy milyen következménye lenne annak, ha a jövőben Amerika mégis beavatkozna az Aszad-rezsim ellen, Wagner Péter jelezte: Washingtonnak jelenleg nincs semmilyen eszköze arra, hogy a szíriai kormányt arra kényszerítse, hogy azok megosszák a hatalmukat és betartsák a tűzszünetet. Így egy támadásnak csakis az lehetne a célja, hogy tárgyalásra kényszerítsék Aszadékat.

A szakértő szerint azonban ez egyáltalán nem lenne könnyű, mert Damaszkusz és környéke már most tele van légvédelmi eszközökkel, amire Izrael miatt volt szükség. Ráadásul adott esetben az oroszok is megerősíthetnék a szír légtér védelmét, ami még inkább megnehezítené az amerikaiak dolgát.