Gallup: Magyarország Amerika-barát hely

Egy felmérés szerint Európában alig van nemzet, mely kevésbé elutasító az USA-val szemben, mint a magyar.

Az Európai Unió országai közül leginkább Ausztriában elutasítóak az emberek az amerikai vezetéssel szemben. A Gallup frissen közzétett jelentése 132 országban vizsgálta, 2015-ben hogyan alakultak az Egyesült Államokkal kapcsolatos percepciók és az adatokban mekkora változás állt be 2014-hez képest. A jelentés egyértelművé tette, hogy Magyarországon nincs túl nagy fogadókészség az Amerika-ellenességre: hazánk az Egyesült Államok vezetésével leginkább elégedett tíz európai ország közt található. A május végén közzétett kutatás eredménye szerint hazánkban 56 százaléknyian vélekednek elismerően az amerikai vezetésről, 30 százaléknyian nem tudják vagy nem válaszoltak, és csupán 14 százaléknyian voltak azok, akik elutasítónak bizonyultak. Ez utóbbi eredmény egyébként azt jelenti, hogy Európán belül Romániával holtversenyben a harmadikak vagyunk az amerikai vezetés munkáját legkevésbé elutasítók listáján. (Az első helyen 7 százalékkal Koszovó, a másodikon 12-vel Albánia található.) A mi eredményünk 2 százalékkal nagyobb elfogadást mutat a 2013-as aránynál.

Az amerikai vezetés elfogadottsága Európa országaiban sokat esett 2012-ig, „köszönhetően” a pénzügyi válságnak, de aztán a felépüléssel párhuzamosan fokozatosan javult az Egyesült Államok megítélése is. Az elfogadottsági átlag Európában tavaly 46 százalékon volt, ami csaknem megközelítette az Obama 2009-es hivatalba lépésekor mért arányt. Igaz, eközben az élesen elutasítók aránya is folyamatosan nőtt és már 35 százalékon áll: igaz, ez meg sem közelíti a George W. Bush elnöksége utolsó évében mért 58 százalékot. Obama hivatalba kerülése a Gallup felmérése szerint sokat javított az európai megítélésen: 18-ról 47 százalékra ugrott az elfogadók aránya, ami aztán 2012-re 36 százalékra visszaesett. Az elutasítókat 2009-ben 22 százalékra mérték.

Az ukrán válság, illetve az Oroszországgal való konfliktusok viszont nem javítottak éppen Amerika megítélésén: Oroszországban azt hozták ki, hogy egyenesen 89 százalék helyteleníti az amerikai vezetés politikáját, és csak 1 fogadja el. Fehéroroszországban is rekord alacsony, 9 százalékos volt az elfogadók aránya, az elutasítóké pedig 67-et mutatott. Az elfogadottság szerint alakuló listán hátulról a harmadik helyen a szerbek vannak, ahol 16 százaléknyian helyeselnek Obamának és 56 százalék azok aránya, akik ellentmondanak. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a legnagyobb, 8 százalékos esés Szlovákiában volt tapasztalható: 26 százalék volt elfogadó, 47 pedig elutasító.

A legbarátibbak tavaly a koszovóiak, az albánok és a britek voltak: az elfogadottsági ráták 85, 74 és 65 százalékon álltak.

Hazánk a kilencedik legelfogadóbb állam Európában, közvetlenül Belgium és Franciaország után. Ausztria kritikusai a maguk 60 százalékával kiemelkedőek, miközben az európai lista alján Bosznia-Hercegovinát (26 helyeslő, 39 nem), Szlovákiát (26-47) és Szerbiát (16-56) találjuk. Ausztria, az Amerika-szkeptikusok országa: a Die Presse egyenesen ezzel a címmel számolt be szerdán a felmérésről.

A Csendes-óceáni partnerség tavalyi megkötése ellenére nem sokat javult az amerikai vezetés megítélése Ázsiában, talán egyedül Malajzia kivételével, amely ország benne is volt a megállapodásban. Az elfogadottság 27 százalékos javulása erősnek is mondható: már 56 százaléknyian voltak említett országban a támogatók, az elutasítók aránya pedig 29-et tett ki, így Ázsián belül Malajzia a harmadik helyre lépett Kambodzsa és a Fülöp-szigetek után. Előbbiben 74, utóbbiban 64 százalékon álltak az Obama-adminisztráció barátai. Egyébként az ázsiai átlag amerikai szemmel nem mondható jónak, nem segített ezen az iráni nukleáris alku sem: tavaly 38 százalékon álltak az Egyesült Államok hatalmáról pozitívan, 31-en a negatívan gondolkodók. Utóbbiak aránya egy év alatt 4 százalékot emelkedett is, míg az elfogadóké 2014-hez képest 1-et, 2013-hoz képest pedig 7-et zuhant. A jelenlegi számok nagyjából egyezést mutatnak a 2012-ben mértekkel.

A Gallup kutatásában megemlítik, hogy a múltban az elutasítók legnagyobb arányát közel-keleti, észak-afrikai és dél-ázsiai országokban mérték. Ázsián belül a legelutasítóbbak Palesztinában, Kazahsztánban és Jemenben voltak. Előbbinél 79 százaléknyian bírálták az Obama-vezetést és 9 volt az elfogadók aránya, míg Kazahsztánban 70-8 volt az ellenzők javára. Érdekes, hogy mennyire megosztja a kérdés az izraelieket, 50-40 volt az arány, még az elfogadók felé billenve.

Afrikában tízéves mélyponton van az elfogadók aránya: az 59 százalékos átlag még a 2007-es 62 szintjét sem éri el. Eközben azért az élesen elutasítók sincsenek olyan sokan, 2014 után pedig még 3 százalékkal, 15-re is csökkent az arányuk. Az élen Kongó-Brazzaville található 80 százalékos támogatással, utána jön Csád és Szenegál 76-76 százalékkal. Hatalmas, 25 százalékos volt az esés Kamerunban, már csak 45 százaléknyian vannak az Obama-barátok, a lista végén pedig Tunézia, Marokkó és Egyiptom állnak.

Az amerikai országok támogatói mediánja tavaly 47 százalékon állt, ami 7 százalékos javulást jelent a 2011–2013 közt egy helyben álló arányhoz képest. A 2009-es 53 százalékhoz képest persze visszaesés, de a 2008-as 34 százalékot azért meg sem közelíti. Az elutasítók aránya tavaly 26 százalékon állt, itt nem volt nagy változás 2013 óta. A legelfogadóbb a kontinensen Kanada volt 60 százalékkal (viszont 32 százalékos elutasítással), míg a második helyen Salvador (59), a harmadikon pedig Honduras (56) található. Nagy elutasítások még kevésbé vannak, mint Afrikában, a legellenségesebb Kolumbia a 38 százalékkal, míg a lista végén csak 33 százalékos támogatást mutató Argentína is csak 29 százalékos elutasítást tud felmutatni.

Az MNO megkeresésére a Political Capital vezető elemzője, Juhász Attila elmondta: nem mond ellent a Gallup felmérése a korábbi hasonló kutatásoknak, melyek a magyar társadalom külpolitikai orientációját vagy az amerikai elnök népszerűségét mérték. Ezek szintén nem mutatták azt, hogy jelentős ellenszenv mutatkozna itthonról az Egyesült Államok szerepét illetően. „Ez vélhetően összefügg azzal, hogy a politikai közbeszédben a Nyugat-ellenes hangulatkeltés elsősorban az EU és nem az USA ellen irányul. A Magyarországon is egyre erőteljesebb orosz propagandában pedig erős ugyan az Amerika-ellenesség, de ennek közönsége egyelőre szűk” – tette hozzá Juhász. Szerinte az is szembeötlő, hogy a régióban Romániával együtt Magyarország viszonyul a leginkább pozitívan az Egyesült Államok szerepéhez. Viszont figyelemre méltónak tartja a választ adni nem tudók vagy nem akarók 30 százalékos arányát, „ez nagyfokú tájékozatlanságról és befolyásolhatóságról tanúskodik”.

A Gallup kutatását személyes és telefonos interjúk segítségével végezték el reprezentatív mintán, nagyjából ezer, 15 éves vagy annál idősebb személy megkérdezésével. Míg 2014-ben 135, egy évvel később már csak 132 ország adatait vizsgálták. A legérdekesebb néhány adatot összesítették honlapjukon, a teljes jelentést e-mailben küldik ki az érdeklődők számára.