Gallup: Magyarország Amerika-barát hely

Egy felmérés szerint Európában alig van nemzet, mely kevésbé elutasító az USA-val szemben, mint a magyar.

A legbarátibbak tavaly a koszovóiak, az albánok és a britek voltak: az elfogadottsági ráták 85, 74 és 65 százalékon álltak.

Hazánk a kilencedik legelfogadóbb állam Európában, közvetlenül Belgium és Franciaország után. Ausztria kritikusai a maguk 60 százalékával kiemelkedőek, miközben az európai lista alján Bosznia-Hercegovinát (26 helyeslő, 39 nem), Szlovákiát (26-47) és Szerbiát (16-56) találjuk. Ausztria, az Amerika-szkeptikusok országa: a Die Presse egyenesen ezzel a címmel számolt be szerdán a felmérésről.

A Csendes-óceáni partnerség tavalyi megkötése ellenére nem sokat javult az amerikai vezetés megítélése Ázsiában, talán egyedül Malajzia kivételével, amely ország benne is volt a megállapodásban. Az elfogadottság 27 százalékos javulása erősnek is mondható: már 56 százaléknyian voltak említett országban a támogatók, az elutasítók aránya pedig 29-et tett ki, így Ázsián belül Malajzia a harmadik helyre lépett Kambodzsa és a Fülöp-szigetek után. Előbbiben 74, utóbbiban 64 százalékon álltak az Obama-adminisztráció barátai. Egyébként az ázsiai átlag amerikai szemmel nem mondható jónak, nem segített ezen az iráni nukleáris alku sem: tavaly 38 százalékon álltak az Egyesült Államok hatalmáról pozitívan, 31-en a negatívan gondolkodók. Utóbbiak aránya egy év alatt 4 százalékot emelkedett is, míg az elfogadóké 2014-hez képest 1-et, 2013-hoz képest pedig 7-et zuhant. A jelenlegi számok nagyjából egyezést mutatnak a 2012-ben mértekkel.

A Gallup kutatásában megemlítik, hogy a múltban az elutasítók legnagyobb arányát közel-keleti, észak-afrikai és dél-ázsiai országokban mérték. Ázsián belül a legelutasítóbbak Palesztinában, Kazahsztánban és Jemenben voltak. Előbbinél 79 százaléknyian bírálták az Obama-vezetést és 9 volt az elfogadók aránya, míg Kazahsztánban 70-8 volt az ellenzők javára. Érdekes, hogy mennyire megosztja a kérdés az izraelieket, 50-40 volt az arány, még az elfogadók felé billenve.

Afrikában tízéves mélyponton van az elfogadók aránya: az 59 százalékos átlag még a 2007-es 62 szintjét sem éri el. Eközben azért az élesen elutasítók sincsenek olyan sokan, 2014 után pedig még 3 százalékkal, 15-re is csökkent az arányuk. Az élen Kongó-Brazzaville található 80 százalékos támogatással, utána jön Csád és Szenegál 76-76 százalékkal. Hatalmas, 25 százalékos volt az esés Kamerunban, már csak 45 százaléknyian vannak az Obama-barátok, a lista végén pedig Tunézia, Marokkó és Egyiptom állnak.

Az amerikai országok támogatói mediánja tavaly 47 százalékon állt, ami 7 százalékos javulást jelent a 2011–2013 közt egy helyben álló arányhoz képest. A 2009-es 53 százalékhoz képest persze visszaesés, de a 2008-as 34 százalékot azért meg sem közelíti. Az elutasítók aránya tavaly 26 százalékon állt, itt nem volt nagy változás 2013 óta. A legelfogadóbb a kontinensen Kanada volt 60 százalékkal (viszont 32 százalékos elutasítással), míg a második helyen Salvador (59), a harmadikon pedig Honduras (56) található. Nagy elutasítások még kevésbé vannak, mint Afrikában, a legellenségesebb Kolumbia a 38 százalékkal, míg a lista végén csak 33 százalékos támogatást mutató Argentína is csak 29 százalékos elutasítást tud felmutatni.

Az MNO megkeresésére a Political Capital vezető elemzője, Juhász Attila elmondta: nem mond ellent a Gallup felmérése a korábbi hasonló kutatásoknak, melyek a magyar társadalom külpolitikai orientációját vagy az amerikai elnök népszerűségét mérték. Ezek szintén nem mutatták azt, hogy jelentős ellenszenv mutatkozna itthonról az Egyesült Államok szerepét illetően. „Ez vélhetően összefügg azzal, hogy a politikai közbeszédben a Nyugat-ellenes hangulatkeltés elsősorban az EU és nem az USA ellen irányul. A Magyarországon is egyre erőteljesebb orosz propagandában pedig erős ugyan az Amerika-ellenesség, de ennek közönsége egyelőre szűk” – tette hozzá Juhász. Szerinte az is szembeötlő, hogy a régióban Romániával együtt Magyarország viszonyul a leginkább pozitívan az Egyesült Államok szerepéhez. Viszont figyelemre méltónak tartja a választ adni nem tudók vagy nem akarók 30 százalékos arányát, „ez nagyfokú tájékozatlanságról és befolyásolhatóságról tanúskodik”.

A Gallup kutatását személyes és telefonos interjúk segítségével végezték el reprezentatív mintán, nagyjából ezer, 15 éves vagy annál idősebb személy megkérdezésével. Míg 2014-ben 135, egy évvel később már csak 132 ország adatait vizsgálták. A legérdekesebb néhány adatot összesítették honlapjukon, a teljes jelentést e-mailben küldik ki az érdeklődők számára.