Helyreállította kapcsolatait Törökország és Izrael

A vonatkozó szerződést a felek kedden írják alá.

Jelentős politikai és hatalmas gazdasági lépésnek nevezte a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök, aki ezt hivatalosan Rómában jelentette be hétfőn a John Kerry amerikai külügyminiszterrel tartott találkozón.

Benjámin Netanjahu az Egyesült Államok római nagykövetének rezidenciáján rendezett sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok újrafelvétele felmérhetetlen következményekkel jár az izraeli gazdaság számára. Az izraeli miniszterelnök a megállapodás stratégiai jelentőségét hangoztatva úgy fogalmazott, hogy a Közel-Kelet térsége „forrong”, éppen ezért az izraeli kormány „a stabilitás szigeteinek” kialakítására törekszik a szomszédos államokkal. „Ez kedvező megállapodás mind a két félnek” – mondta Netanjahu.

Hozzátette, hogy a Gázai övezet tengeri blokádját – amely szerinte Izrael védelmét szolgálja – továbbra sem oldják fel, de Törökország humanitárius segélyt küldhet az övezetbe. Törökország a terrorizmust támogató szervezetekkel szembeni fellépésre kötelezte el magát, ami többek között a Gázai övezetet uraló Hamasz radikális iszlamista palesztin szervezet isztambuli irodájának a bezárását jelenti.

Az izraeli–török kapcsolatfelvételt Washington szorgalmazta. John Kerry a Benjámin Netanjáhúval közös római sajtótájékoztatón elmondta, hogy az izraeli miniszterelnökkel tartott találkozóján a terrorizmus elleni kihívásról egyeztettek. Kerry hangsúlyozta, hogy a Sínai-félszigeten és a Golán-fennsíkon az Iszlám Állam (IÁ) terrorista szervezet már megvetette a lábát, és az erőszakot táplálják a gázai övezeti és a ciszjordániai szélsőségek is. Netanjáhú hozzátette: folytatni kell a palesztinokkal a békefolyamatot, még ha nehéz is.

Az izraeli miniszterelnök olasz kollegájával, Matteo Renzivel is találkozott. A líbiai és a közel-keleti helyzetről egyeztettek egymással – közölte az olasz miniszterelnöki hivatal.

Izraelben vegyes fogadtatásban részesült a kedden aláírandó megállapodás Izrael és Törökország között, amely normalizálja a két ország hat éve megromlott kapcsolatait.

A kormányzó jobboldali Likud párt és a koalíciós szövetséges pártok elsőként nyilatkozó politikusai felsorakoztak az egyezményt kézjegyével ellátó Benjámin Netanjáhú miniszterelnök mögé.

Juvál Steinic energetikai és vízügyi miniszter a katonai rádióban kijelentette, hogy morális okokból, az akcióban érintett izraeli katonák védelmében elfogadható a megállapodás leginkább vitathatónak ígérkező pontja, a palesztin övezet blokádját segélyszállítmánnyal megtörő Mavi Marmara hajón megölt törökök családtagjainak fizetett kártérítés, mert ennek fejében Törökország lemondott az ellenük tervbe vett jogi lépésekről.

Gideon Szár, a Likud – politikától visszavonult – volt oktatási és belügyminisztere ugyanakkor a közszolgálati rádió reggeli műsorában felszólította Netanjáhút, hogy ne írja alá a megállapodást, mert az szerinte Izrael számára megalázó, „nem lenne szabad kártérítést fizetni a fegyverekkel izraeli katonákra támadó törökök családtagjainak”. Szerinte Izraelnek jobban ki kellene használnia az Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és országán belül a kurdokkal viszályba keveredett Erdogan szorult helyzetét.

Jichák Hercog, a szociáldemokrata Cionista Tábor és a parlamenti ellenzék vezetője szintén azért bírálta a megbékélést, mert annak részeként kártérítést fizetnek a Mavi Marmara hajón 2010 május végén megölt török blokádtörő aktivisták családtagjainak, valamint mert Benjámin Netanjáhú az egyezményben nem érte el, hogy visszaadják Izraelnek annak a két katonának holttestét, akik a két évvel ezelőtti Erős Szikla hadművelet idején estek el, és földi maradványaik a Gázai övezetet uraló Hamasz radikális szervezet birtokába kerültek.

Hercog ennek ellenére fontosnak nevezte a megállapodást, noha hangsúlyozta, hogy Ankara az Izraellel ellenséges Hamasz szövetségese.

Ezzel szemben a Cionista Szövetség másik vezetője, a Tnua (Mozgalom) nevű centrista pártot vezető Cipi Livni azt mondta, hogy ő maga is aláírta volna az egyezményt, ha kormányon lenne.

A szintén centrista Jes Atíd (Van Jövő) párt elnöke, Jair Lapid szerint „nehéz megemészteni a létrejött kompromisszumot, de az országok közt olykor efféle megállapodások születnek”.

„Egyik oldalon vannak az érzelmeink, a másikon pedig a biztonsági és nemzeti érdekeink, és az utóbbiak elsőbbséget élveznek” – hangsúlyozta Lapid a kneszetben pártjának frakcióülésén.

A leghevesebben annak a két elesett katonának a családtagjai bírálták a Törökországgal létrejött megbékélést, akiknek holttestét a két évvel ezelőtti Erős Szikla hadművelet óta magánál tartja a Gázai övezetet uraló Hamasz. Ők azt remélték, hogy a létrejövő egyezmény keretében visszakapják és eltemethetik szeretteik földi maradványait.