Helyreállította kapcsolatait Törökország és Izrael

A vonatkozó szerződést a felek kedden írják alá.

A kormányfő szerint ennek keretében megállapodásra jutottak a Gázai övezetet érintő izraeli blokád enyhítésében is. A miniszterelnök kifejtette: a vonatkozó szerződést a felek kedden írják alá. A normalizálás első lépéseként mindkét ország ismét nagyköveteket jelöl ki. Az első török hajó pénteken 10 ezer tonna segélyszállítmányt visz majd a törökországi Mersinből az izraeli Asdód kikötőjén keresztül Gázába.

Az ankarai vezetés továbbá egy 200 ágyas kórházat állít szolgálatba az övezetben, valamint elkötelezett a térség víz- és áramellátásának biztosítása mellett is. A folyamatot a török miniszterelnöki hivatal katasztrófavédelmi igazgatósága (AFAD) fogja koordinálni – tette hozzá Yildirim. A politikus hangsúlyozta: az egyezmény politikai és diplomáciai, nem pedig gazdasági jellegű.

A Hürriyet című tekintélyes török napilap múlt héten arról értesült, hogy a helyzet rendeződésének következményeként újból lesznek közös hadgyakorlatok, és megint sor kerülhet kölcsönös energetikai, valamint védelmi beruházásokra.

A két ország viszonya azután romlott meg, hogy 2010 májusában az Avi Marmara nevű török hajó megpróbált segélyeket eljuttatni a Gázai övezetbe és ráirányítani a média figyelmét a Törökország által ellenzett izraeli blokád hatásaira. A flottillát az izraeli haditengerészet erőszakkal feltartóztatta. Az akcióban tíz, a palesztinokat támogató aktivista életét vesztette és huszonnyolcan megsebesültek. Az incidenst követően Ankara és Jeruzsálem jóval alacsonyabb szintre helyezte diplomáciai és biztonsági kapcsolatait. Egy évvel később ismét hajóraj indult Gáza felé, de az izraeli hadsereg ennek kikötését is megakadályozta.

Ankara három feltételt szabott a török–izraeli viszony normalizálásához: nyilvános bocsánatkérést, valamint az áldozatok pénzügyi kárpótlását várta el a 2010-es incidens miatt, és azt, hogy a zsidó állam oldja fel a Gázai övezettel szembeni blokádot. Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök 2013-ban hivatalosan bocsánatot kért a hat évvel ezelőtt történtekért, a 20 millió dollár (mintegy 6 milliárd forint) kártérítést pedig a mostani megállapodás értelmében fizeti ki a zsidó állam az áldozatok hozzátartozóinak. A viszony normalizálására tett erőfeszítéseket leginkább a 2006 júniusa óta a Hamász palesztin mozgalom által ellenőrzött Gázai övezettel szemben fenntartott izraeli blokád kérdése hátráltatta, amelyben a feleknek eddig nem sikerült dűlőre jutniuk. A korlátozás most sem szűnik meg teljesen, csak enyhül Törökország számára.

Jelentős politikai és hatalmas gazdasági lépésnek nevezte a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök, aki ezt hivatalosan Rómában jelentette be hétfőn a John Kerry amerikai külügyminiszterrel tartott találkozón.

Benjámin Netanjahu az Egyesült Államok római nagykövetének rezidenciáján rendezett sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok újrafelvétele felmérhetetlen következményekkel jár az izraeli gazdaság számára. Az izraeli miniszterelnök a megállapodás stratégiai jelentőségét hangoztatva úgy fogalmazott, hogy a Közel-Kelet térsége „forrong”, éppen ezért az izraeli kormány „a stabilitás szigeteinek” kialakítására törekszik a szomszédos államokkal. „Ez kedvező megállapodás mind a két félnek” – mondta Netanjahu.

Hozzátette, hogy a Gázai övezet tengeri blokádját – amely szerinte Izrael védelmét szolgálja – továbbra sem oldják fel, de Törökország humanitárius segélyt küldhet az övezetbe. Törökország a terrorizmust támogató szervezetekkel szembeni fellépésre kötelezte el magát, ami többek között a Gázai övezetet uraló Hamasz radikális iszlamista palesztin szervezet isztambuli irodájának a bezárását jelenti.

Az izraeli–török kapcsolatfelvételt Washington szorgalmazta. John Kerry a Benjámin Netanjáhúval közös római sajtótájékoztatón elmondta, hogy az izraeli miniszterelnökkel tartott találkozóján a terrorizmus elleni kihívásról egyeztettek. Kerry hangsúlyozta, hogy a Sínai-félszigeten és a Golán-fennsíkon az Iszlám Állam (IÁ) terrorista szervezet már megvetette a lábát, és az erőszakot táplálják a gázai övezeti és a ciszjordániai szélsőségek is. Netanjáhú hozzátette: folytatni kell a palesztinokkal a békefolyamatot, még ha nehéz is.

Az izraeli miniszterelnök olasz kollegájával, Matteo Renzivel is találkozott. A líbiai és a közel-keleti helyzetről egyeztettek egymással – közölte az olasz miniszterelnöki hivatal.

Izraelben vegyes fogadtatásban részesült a kedden aláírandó megállapodás Izrael és Törökország között, amely normalizálja a két ország hat éve megromlott kapcsolatait.

A kormányzó jobboldali Likud párt és a koalíciós szövetséges pártok elsőként nyilatkozó politikusai felsorakoztak az egyezményt kézjegyével ellátó Benjámin Netanjáhú miniszterelnök mögé.

Juvál Steinic energetikai és vízügyi miniszter a katonai rádióban kijelentette, hogy morális okokból, az akcióban érintett izraeli katonák védelmében elfogadható a megállapodás leginkább vitathatónak ígérkező pontja, a palesztin övezet blokádját segélyszállítmánnyal megtörő Mavi Marmara hajón megölt törökök családtagjainak fizetett kártérítés, mert ennek fejében Törökország lemondott az ellenük tervbe vett jogi lépésekről.

Gideon Szár, a Likud – politikától visszavonult – volt oktatási és belügyminisztere ugyanakkor a közszolgálati rádió reggeli műsorában felszólította Netanjáhút, hogy ne írja alá a megállapodást, mert az szerinte Izrael számára megalázó, „nem lenne szabad kártérítést fizetni a fegyverekkel izraeli katonákra támadó törökök családtagjainak”. Szerinte Izraelnek jobban ki kellene használnia az Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és országán belül a kurdokkal viszályba keveredett Erdogan szorult helyzetét.

Jichák Hercog, a szociáldemokrata Cionista Tábor és a parlamenti ellenzék vezetője szintén azért bírálta a megbékélést, mert annak részeként kártérítést fizetnek a Mavi Marmara hajón 2010 május végén megölt török blokádtörő aktivisták családtagjainak, valamint mert Benjámin Netanjáhú az egyezményben nem érte el, hogy visszaadják Izraelnek annak a két katonának holttestét, akik a két évvel ezelőtti Erős Szikla hadművelet idején estek el, és földi maradványaik a Gázai övezetet uraló Hamasz radikális szervezet birtokába kerültek.

Hercog ennek ellenére fontosnak nevezte a megállapodást, noha hangsúlyozta, hogy Ankara az Izraellel ellenséges Hamasz szövetségese.

Ezzel szemben a Cionista Szövetség másik vezetője, a Tnua (Mozgalom) nevű centrista pártot vezető Cipi Livni azt mondta, hogy ő maga is aláírta volna az egyezményt, ha kormányon lenne.

A szintén centrista Jes Atíd (Van Jövő) párt elnöke, Jair Lapid szerint „nehéz megemészteni a létrejött kompromisszumot, de az országok közt olykor efféle megállapodások születnek”.

„Egyik oldalon vannak az érzelmeink, a másikon pedig a biztonsági és nemzeti érdekeink, és az utóbbiak elsőbbséget élveznek” – hangsúlyozta Lapid a kneszetben pártjának frakcióülésén.

A leghevesebben annak a két elesett katonának a családtagjai bírálták a Törökországgal létrejött megbékélést, akiknek holttestét a két évvel ezelőtti Erős Szikla hadművelet óta magánál tartja a Gázai övezetet uraló Hamasz. Ők azt remélték, hogy a létrejövő egyezmény keretében visszakapják és eltemethetik szeretteik földi maradványait.