A döntés miatt állítólag vannak családok, amelyek már negyven napja nem jutnak vezetékes vízhez. Az intézkedés miatt bajba került egyebek közt a negyvenezer lakosú Dzsenín, valamint Szalfít városa mellett jó néhány környékbeli kistelepülés is. A helyiek jelenleg lajtos kocsikkal próbálják megoldani az ivóvízellátást, sokan pedig kutakból és forrásokból igyekeznek pótolni a kiesett mennyiséget.
Tisztviselők elmondása alapján a szerencsétlenül járt családok egy része napi két-három liter vízből kényszerül megélni. Érzékeltetésül: az ENSZ szerint egyetlen személy ideális vízfogyasztása minimum hét és fél liter. A Közel-Keleten viszont sokszor a forróság az úr, az év ezen részében nem ritkán 35 Celsius-fok felé kúszik a hőmérséklet, vagyis a vízigény is jóval nagyobb lehet. Ráadásul jelenleg is tart az idei muszlim böjti hónap, a ramadán, sokan napnyugtáig nem vesznek magukhoz ételt és italt, ami tovább súlyosbíthatja az amúgy sem fényes helyzetet.
Az izraeli állami vízszolgáltató vállalat, a Mekorot nem indokolta meg a döntését.
Az Al Jazeera cikke kitér arra is, hogy Izrael 1967, a terület megszállása óta korlátozza ilyen-olyan mértékben a Gázai övezet és Ciszjordánia vízellátását.
