Meghatározó Simkent életében a Selyemút

Az elöljáró szerint a közép-ázsiai országban a gazdasági nehézségek ellenére sem áll meg az élet.

– Látjuk a fejlődést, halljuk a nagy terveket, de az is nyilvánvaló, hogy Kazahsztánt nagyon komolyan érintette az olajár zuhanása. Hogyan készül a város a válság generálta gondok megoldására?
– Készítettünk egy felmérést, amelyből kiderült, a lakosságot mindenekelőtt az foglalkoztatja, hogy legyen munkája. Ezért elsősorban a kis- és középvállalkozások fejlesztését tűztük ki magunk elé. S mivel nálunk sok zöldség és gyümölcs terem, és sokan ebből élnek, emellett a város tág környezetében kialakítunk egy fogyasztói övezetet. S tudjuk, még több munkahelyet teremtünk, ha mindezt feldolgozva, konzervként, üdítőként juttatjuk el Kazahsztán más régióiba, sőt egészen Dél-Oroszországig. A siker érdekében legfőképpen az üzlet előtt álló adminisztratív akadályokat akarjuk lebontani, emlékművek építése helyett pedig a költségvetésből is ide, az infrastruktúra fejlesztése felé csoportosítjuk át a pénzt.

– Ez rendben van, de mi lesz a szociális programokkal? A tenge összeomlása ugyanis komoly nehézségek elé állította az embereket.
– Ez bonyolult kérdés, hiszen a dollárhoz viszonyítva tényleg hatalmasat estek a jövedelmek, a belső piacon ez legfeljebb 10 százalékos esést jelent. A sokgyermekes családoknak ingyenessé tettük a tömegközlekedést, a kisvállalkozások erősítésére elindítottuk a mikrohitel- programot. De a legfontosabb, hogy minél több befektetést vonzzunk a városba.

– S honnan várják a befektetőket?
– Nézze, tavaly 120 milliárd tengényi tőke érkezett a városba, amelynek kétharmada magánbefektetés. S hogy még többen jöjjenek, ingyen adjuk a földet a beruházásokhoz. S ami a konkrét kérdést illeti, mindenekelőtt az elektronikai iparban jó kapcsolatokat ápolunk Dél-Koreával, erősen érdeklődik és főképp az energetikában már most jelen van Kína, és mellettük aktív az Egyesült Arab Emírségek, Törökország, valamint az Európai Unió.

– S hol van Oroszország, amellyel Kazahsztán közös gazdasági térséget alkot?
– Lassan egy éve vagyok a város elöljárója, de orosz üzletemberrel még nem találkoztam. Igaz, a Simkent City iránt van érdeklődés.

– A város, sőt a régió történelmét, az emberek mentalitását alapvetően meghatározta, hogy itt haladt a Selyemút egyik ága. Mennyiben hat a jelenre a Kínát Európával összekötő új Selyemút terve?
– Simkent történetében ez az adottság mindig meghatározó volt. Fogadtuk a karavánokat, ezzel nemcsak a világ kereskedelmének véráramába kapcsolódtunk be, de gyorsan ideértek a művészeti újdonságok, új irányvonalak is. Ez a lehetőség kinyitotta előttünk a világot és vendégszeretővé tette az itt élőket. A simkentiek ebben különböznek más kazah régióktól, ezenkívül munkaszeretők és nyitottak minden újdonságra. Gyorsan tanulnak, ez óriási előny. Ráadásul itt erősebbek az iszlám gyökerek is.