Mit tudunk eddig az orlandói mészárosról?

A volt feleség szerint a férfi nem iszlamista volt, hanem elmebeteg. Az apa politikai tevékenysége is bizarr.

A lap szerint a családfőnek voltak a tálibokkal szimpatizáló megnyilvánulásai is, mivel a szélsőséges csoport lépéseket tett a Durand-vonal felszámolására. (A Durand-vonalat egykoron a brit és az afgán érdekszféra határaként húzták meg, de ez lett később Pakisztán és Afganisztán határa, amely ugyanakkor kettévágja a pastu népcsoport által lakott területet. Nem tudni, az idősebb Mateen szélsőségességére vagy nacionalizmusára utalnak-e a kijelentései, de még azt sem tudni biztosan, hogy ő a pastu népcsoporthoz tartozik-e.)

A 2014-es afganisztáni elnökválasztás során az idősebb Mateennak sikerült egy interjút összehoznia Asraf Gáni afgán elnökkel, ám Gáni szóvivője sietett leszögezni, hogy az elnök nem ismerte az Amerikában élő Seddique Mateent, ez az interjú csupán egy volt abból a sok százból, amelyet az elnök ebben az időszakban adott.

A Washington Post arról is beszámol, hogy az orlandói lövöldözés előtt néhány órával az apa bizarr videót tett közzé egy „Afganisztán ideiglenes kormánya” nevű Facebook-oldalon, amelyben Afganisztán elnökének szerepében tetszeleg, és utasítást ad az afgán közélet több alakja, többek között Karzai és Asraf Gáni letartóztatására.

Seddique Mateen Youtube-csatornájának legfrissebb videója egyébiránt arról szól, hogy bejelenti jelöltségét az afgán elnöki posztra, de a Washington Post ezt a videót összefüggéstelennek nevezte, és különösnek azt, hogy miközben a pastu nacionalizmus ügyeiről értekezik, azt nem pastu, hanem dari nyelven teszi, amely a perzsa Afganisztánban beszélt változata.

A brutális orlandói támadást az Iszlám Állam vállalta magára, a terrorszervezet azt állította, a fiatalabb Mateen az ő harcosa volt. David Procopio, a Massachusetts állami rendőrség szóvivője is úgy nyilatkozott, hogy a hatóságok által agyonlőtt merénylő a lövöldözése során az IÁ-nak fogadott hűséget, illetve a Carnajev testvérekre hivatkozott. Ismeretes, a közép-ázsiai származású Dzsohar és Tamerlan Carnajev a 2013-as bostoni maratoni futóverseny nézői és versenyzői ellen követett el robbantásos merényletet, amelyben hárman meghaltak és 260-an megsebesültek. Amerikai tisztségviselők ugyanakkor mindeddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy közvetlen kapcsolat állna fenn az ötven halálos áldozatot követelő merénylet és a szélsőséges iszlamisták között. Barack Obama amerikai elnök mindazonáltal a támadást terror- és gyűlöletcselekménynek nevezte.

Ron Hopper FBI-ügynök újságíróknak nyilatkozva elmondta: Mateent 2013-ban kétszer is kihallgatta a nyomozóiroda, mivel azt feltételezték, hogy iszlamistákkal áll kapcsolatban, de végül nem derült ki róla semmi kompromittáló. 2014-ben megint „elővették” a férfit, és egy Abu-Salha nevű, amerikai állampolgárságú terroristához fűződő ismeretségéről kérdezgették. Abu-Salha állítólag öngyilkos robbantást hajtott végre Szíriában. Ez az ügy szintén zátonyra futott, mert nem találtak komoly kapcsolatot a két férfi közt.

Noha az FBI ismerte a nevét, az afgán származású férfi hivatalosan nem szerepelt a Szövetségi Nyomozó Iroda terrorizmussal gyanúsítható személyeket tartalmazó listáján, sőt a törvények értelmében legálisan viselhetett kézifegyvert is. Az ugyanakkor még nem világos, hogy kiképezték-e valaha félautomata gépkarabély használatára – ilyennel lövöldözött a hétvégén –, és ha igen, kicsoda.

Közben kiderült: a férfi 2007 óta a világ legnagyobb biztonsági cégének számító G4S-nél állt alkalmazásban, a múlt héten pedig két fegyvert is vásárolt magának legálisan. Ezt a fegyvervásárlásokat ellenőrző országos hivatal is megerősítette.

Az orlandói melegbárban vasárnapra virradóra elkövetett támadás az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb tömegvérengzésévé vált, a hatóságok ötven halálos áldozatra bukkantak, és ötvenhárom embert ápolnak a kórházakban.