Nem lesz London magyar falu?

Jövő héten szavaznak az angolok az Európai Unió elhagyásról. Mire számíthatnak a külföldi munkavállalók?

Közvélemény-kutatások szerint egyre nagyobb a valószínűsége, hogy az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót. A mértékadó Financial Times legutóbbi felmérése szerint a kilépéspártiak 48, a maradni vágyók 43 százaléknyian vannak jelenleg, a többiek bizonytalanok vagy nem akartak választ adni a lap kérdésére. Ha a szigetország valóban távozik, az arra is hatással lehet, hogy ki milyen feltételekkel vállalhat ott munkát a jövőben.

A tömeges munkavállalási célú migráció az Egyesült Királyság felé 2004-ben, a volt szocialista, kelet-közép-európai országok uniós csatlakozásakor indult meg. Mindössze három régi tagállam nyitotta meg teljesen és azonnal munkaerőpiacát az új érkezők előtt, ezek egyike volt a szigetország is. Ekkortól a korábbi tízezer környékéről százezres nagyságrendűvé duzzadt az a mutató, amely kifejezi, hogy mennyivel több uniós munkavállaló érkezik, mint ahányan távoznak egy adott évben. Ez a szám 2015-ben elérte a 185 ezret.

Ennek eredményeként – a legfrissebb, 2014-es adatok szerint – ma már mintegy hárommillió nem brit születésű uniós állampolgár él az Egyesült Királyságban, köztük több mint százezer magyar is. A lengyelek vannak a legtöbben, nagyjából 800 ezren, de sokan vannak az írek (383 ezer) és a németek (301 ezer) is. Fontos kiemelni, hogy túlnyomó többségük, 78 százalékuk dolgozik (mármint a munkavállalási korúak közül), ami magasabb arány a brit állampolgárokénál (74 százalék) és az unión kívülről érkező bevándorlókénál (62 százalék) is.

Ebből is látszik, hogy ha a lehető legrosszabb – bár nem túl valószínű – forgatókönyv valósul meg, vagyis ha a britek távoznak és engedélyhez kötik a munkavállalást, az igencsak komoly problémákat okozna. Ezeknek az embereknek ugyanis nem véletlenül vagy szerencséjük folytán van állásuk, hanem mert szükség van rájuk a gazdaságban. Ezt egyébként több független felmérés is alátámasztja.

Fontos momentum az is, hogy a referendum hivatalosan véleménynyilvánító népszavazásnak számít, vagyis az eredmény jogilag semmire nem kötelezi David Cameron kormányát – hívja fel a figyelmet Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Politikai szempontból persze öngyilkosság lenne szembemenni a népakarattal, pedig Cameron nagyon nem akar kilépni. Budapestre is azért látogatott el nemrég, mert más uniós tagállamokat próbált rábeszélni saját reformigényeinek támogatására. Az EU-hoz fűződő viszony újratárgyalásával kívánta ugyanis leszerelni a távozáspártiakat, a többi közt bevándorlási szigorítást is ki akart járni (így például a társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók csak négyévi munkaviszony után férhetnének hozzá a szociális ellátórendszerhez).

Mivel azonban az Egyesült Királyságnak gazdaságilag bőven megéri az Európai Unióban maradni, ráadásul kilépés esetén az uniópárti skótok újabb függetlenedési próbálkozásával kellene számolni, a szigetország valószínűleg még távozás esetén is megpróbálna kialakítani valamiféle szoros partneri viszonyt Brüsszellel.

A brit jegybank szerint a hazai és most már a globális gazdasági prognózisokra is a legnagyobb egyedi kockázatot a brit EU-tagságról jövő csütörtökre kiírt népszavazás jelenti. A Bank of England monetáris tanácsa a 2009 márciusa óta érvényes 0,50 százalékos történelmi mélyponton hagyta alapkamatát, és nem módosította a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés eddig kihelyezett 375 milliárd fontos (150 ezer milliárd forintos) keretösszegét sem. A monetáris tanács üléséről csütörtökön kiadott közlemény többször is utal azokra a kockázatokra, amelyek a bank megítélése szerint a népszavazás miatt terhelik a brit gazdasági kilátásokat. (MTI)

Így tett Norvégia is, amely nem része az uniónak, mert elutasítja például a közös halászati szabályozásokat, olajipara miatt pedig egyszerűen nem éri meg belépni. Tagja viszont a schengeni övezetnek, és a munkaerőpiaca is nyitott. Az északi állam a kedvezményekért cserébe évente megállapított összeget fizet. Hasonló kapcsolat akár egy Brüsszeltől független Egyesült Királyság és az Európai Unió között is kialakulhat, ebben az esetben pedig viszonylag könnyedén lehetne külföldiként is munkát vállalni a szigetországban.

A norvég modell bevezetésével egyébként a Magyar Nemzetnek korábban nyilatkozó szakember, Virovácz Péter szerint a britek csak 9 százalékkal fizetnének kevesebbet, mint most, viszont az uniós kötelezettségvállalások, jogszabályok kétharmadához kellene tartaniuk magukat. Létezik azonban példa másféle modellre is, például a svájci vagy a török, ami gyakorlatilag vámuniót jelent. Ebben az esetben viszont már jelentős akadályok tornyosulnának az uniós állampolgárok munkavállalása elé. Valamilyen megállapodás mindenesetre szinte biztosan létrejön, az alku ugyanis mindkét fél érdeke. Ha a britek egy hét múlva a kilépésre szavaznak, kétéves folyamat veszi kezdetét, amely nem rövidíthető le, vagyis az Európai Uniónak és Nagy-Britanniának ennyi ideje lesz egy újfajta együttműködés kialakítására.