Közvélemény-kutatások szerint egyre nagyobb a valószínűsége, hogy az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót. A mértékadó Financial Times legutóbbi felmérése szerint a kilépéspártiak 48, a maradni vágyók 43 százaléknyian vannak jelenleg, a többiek bizonytalanok vagy nem akartak választ adni a lap kérdésére. Ha a szigetország valóban távozik, az arra is hatással lehet, hogy ki milyen feltételekkel vállalhat ott munkát a jövőben.
A tömeges munkavállalási célú migráció az Egyesült Királyság felé 2004-ben, a volt szocialista, kelet-közép-európai országok uniós csatlakozásakor indult meg. Mindössze három régi tagállam nyitotta meg teljesen és azonnal munkaerőpiacát az új érkezők előtt, ezek egyike volt a szigetország is. Ekkortól a korábbi tízezer környékéről százezres nagyságrendűvé duzzadt az a mutató, amely kifejezi, hogy mennyivel több uniós munkavállaló érkezik, mint ahányan távoznak egy adott évben. Ez a szám 2015-ben elérte a 185 ezret.
Ennek eredményeként – a legfrissebb, 2014-es adatok szerint – ma már mintegy hárommillió nem brit születésű uniós állampolgár él az Egyesült Királyságban, köztük több mint százezer magyar is. A lengyelek vannak a legtöbben, nagyjából 800 ezren, de sokan vannak az írek (383 ezer) és a németek (301 ezer) is. Fontos kiemelni, hogy túlnyomó többségük, 78 százalékuk dolgozik (mármint a munkavállalási korúak közül), ami magasabb arány a brit állampolgárokénál (74 százalék) és az unión kívülről érkező bevándorlókénál (62 százalék) is.
Ebből is látszik, hogy ha a lehető legrosszabb – bár nem túl valószínű – forgatókönyv valósul meg, vagyis ha a britek távoznak és engedélyhez kötik a munkavállalást, az igencsak komoly problémákat okozna. Ezeknek az embereknek ugyanis nem véletlenül vagy szerencséjük folytán van állásuk, hanem mert szükség van rájuk a gazdaságban. Ezt egyébként több független felmérés is alátámasztja.
Fontos momentum az is, hogy a referendum hivatalosan véleménynyilvánító népszavazásnak számít, vagyis az eredmény jogilag semmire nem kötelezi David Cameron kormányát – hívja fel a figyelmet Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Politikai szempontból persze öngyilkosság lenne szembemenni a népakarattal, pedig Cameron nagyon nem akar kilépni. Budapestre is azért látogatott el nemrég, mert más uniós tagállamokat próbált rábeszélni saját reformigényeinek támogatására. Az EU-hoz fűződő viszony újratárgyalásával kívánta ugyanis leszerelni a távozáspártiakat, a többi közt bevándorlási szigorítást is ki akart járni (így például a társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók csak négyévi munkaviszony után férhetnének hozzá a szociális ellátórendszerhez).