Népszavazás: a skótok is szervezkednek

Megkezdődtek az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásának jogi előkészületei.

Sturgeon, a függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője a skót kabinet rendkívüli ülése után bejelentette: haladéktalanul tárgyalásokat kezd Brüsszellel arról, hogy miként lehetne megőrizni Skócia helyét az Európai Unióban és hozzáférését az EU egységes piacához. A brit EU-tagságról tartott népszavazáson a választók szűk többsége, nem egészen 52 százaléka országosan a kilépésre, Skóciában ugyanakkor 62 százalék a bennmaradásra voksolt.

Nicola Sturgeon a skót kabinet szombati ülése után közölte: az EU-referendum eredménye nyomán „egyértelműen” ismét napirendre került a skót függetlenségről szóló újabb népszavazás, és a kabinet szombaton hivatalosan döntött az ehhez szükséges törvény előkészítésének megkezdéséről. Skóciában 2014-ben már tartottak egy referendumot a függetlenségről, de akkor az elszakadást ellenzők győztek.

Szombati nyilatkozatában a skót miniszterelnök hangsúlyozta: a skót kormány szeretné biztosítani a Skóciában élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárokat, hogy továbbra is szívesen látja őket. „Megtiszteltetésnek tartjuk, hogy Skóciát választották otthonuknak” – tette hozzá. Hangsúlyozta azt is, hogy Skócia az üzleti szektornak változatlanul vonzó beruházási és tevékenységi helyszínt kínál. Nicola Sturgeon két napon belül másodszor tett egyértelmű utalást az újabb skóciai függetlenségi népszavazás lehetőségére.

A miniszterelnök a csütörtöki brit EU-népszavazás pénteki eredményhirdetése után a skót kormány edinburghi központjában felolvasott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Skócia lakosságának nagy többsége a bennmaradásra adta voksát. Felidézte: a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt választási programjában szerepelt, hogy a skót kormány fenntartja az újabb függetlenségi népszavazás jogát, ha Skóciát arra kényszerítik, hogy akarata ellenére távozzon az EU-ból. Ez a helyzet most előállt, ezért ismét napirendre került a függetlenségi népszavazás – mondta a skót kormányfő.

Hozzátette: ha a skót parlament úgy dönt, hogy az újabb függetlenségi referendum a skót EU-tagság megőrzésének legjobb vagy egyetlen lehetséges módja, akkor e népszavazást a brit kilépés feltételeiről tartandó tárgyalások két évben meghatározott időtartama alatt meg kell tartani.

Írország valamikori egyesítése Észak-Írországgal az ország állampolgárainak elsőrendű érdeke, de amíg Nagy-Britannia az Európai Unióból való kilépésről tárgyal, egy erről szóló referendum csak megosztottságot váltana ki – jelentette ki szombaton Charlie Flanagan ír külügyminiszter.

„Magam is osztom azt a véleményt, hogy az országegyesítés valamikor a jövőben az állampolgárok elsőrendű érdeke, de csak akkor, ha az északírek többsége ebbe beleegyezik” – mondta Flanagan az ír RTÉ állami médiaszolgáltatónak. Ugyanakkor hozzátette: véleménye szerint egy olyan helyzetben, amilyenben most az Egyesült Királyság van, egy egyesítésről szóló referendum kiírása Észak-Írországban a jelenleginél is nagyobb megosztottságot váltana ki.

Martin McGuinness északír miniszterelnök-helyettes az Egyesült Királyság EU-tagságáról tartott szavazás eredményének kihirdetése napján, pénteken javaslatot tett egy referendumra Észak-Írország és Írország egyesítéséről. McGuinness kezdeményezését azonban Arlene Foster északír első miniszter és Enda Kenny ír kormányfő is elutasította.

A 30 éven át tartó, több ezer ember életét követelő, felekezeti alapú véres konfliktust lezáró, 1998-as nagypénteki egyezmény lehetővé teszi, hogy az Észak-Írország ügyeinek brit minisztere az egyesítés kérdéséről referendumot hirdessen, ha úgy látszik, hogy a szavazók többsége az országegyesítés mellett döntene. A miniszteri tisztséget betöltő Theresa Villiers, aki a kilépés mellett kampányolt a népszavazáson, közölte: az ír referendumhoz szükséges feltételek nem teljesültek.

McGuinness szerint azonban a brit kormánynak nincs demokratikus felhatalmazása arra, hogy Észak-Írország nézeteit képviselje, miután az északír voksolók 56 százaléka az EU-tagság fenntartása mellett döntött, miközben országosan az Egyesült Királyság 52 százaléka a kiválás mellett szavazott. Közvélemény-kutatások sora tanúsítja, hogy sem az ír, sem az északír szavazók nem rajonganak az országegyesítés ötletéért. A BBC brit hírtelevízió és az RTÉ egy közösen végzett novemberi felmérése szerint az északírek 30 százaléka szeretné megélni Írország egyesítését.

Az ír kormányfő szerint a brexit tekintetében sokkal fontosabb kérdések is vannak, például a katonai ellenőrző pontokkal tűzdelt északír határ kérdése, amely az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi határa.